Magyarországon minden második férfi és a nők harmada érintett a nikotinfüggőségben. Éves szinten pedig minden ötödik haláleset magyarázható a dohányzással, így 2000 és 2014 között több százezer ember halt meg emiatt - derül ki a Statisztikai Szemlében szereplő elemzésből (pdf), amelyben Wéber András, a KSH főtanácsosa számszerűsítette a dohányzás halálozásokra gyakorolt hatását.

Hányan dohányoznak?

Kedvező fejlemény, hogy a vizsgált másfél évtizedben csökkent a dohányzók és a már leszokottak száma, ők jelentik ugyanis az úgynevezett bázispopulációt - leegyszerűsítve ők érintettek valamilyen módon (jelenleg is dohányoznak vagy már leszoktak).

A férfiak körében 300 ezerrel 2,2 millió főre csökkent a számuk, a nőknél pedig 100 ezer fővel 1,65 milliósra csökkent ez a tábor. A jelenleg dohányzó férfiak száma ezzel párhuzamosan 1,3 millió főre csökkent, a nőknél pedig 1 millió alá mérséklődött. Kedvezőtlen azonban, hogy a 18-30 évesek körében a dohányosok aránya nem változott 15 év alatt.

Kép: MTI

Összességében a férfiak esetében a dohányzás miatti többlethalálozások száma 13 százalékkal 16 754 főre csökkent a vizsgált időszakban, a nőknél azonban harmadával 7500 fölé nőtt a számuk. Ennek eredményeként a férfiak körében a dohányzás számlájára írható halálozások aránya az összes halálesetre vetítve stagnált, a nőknél azonban jelentősen, 3,2 százalékponttal növekedett. Így a férfiaknál 2014-ben minden negyedik, a nőknél minden tizedik halálozás mögött állt a dohányzás.

Különös veszélyben a nők

A dohányosok és a már leszokottak számára - nemtől függetlenül - a daganatos betegségek (leginkább a tüdőrák) és keringési halálokok jelentik a legnagyobb veszélyt. Ez ugyan nem újdonság, de az elemzés részletesen ismerteti ezt a kérdést, a végeredmény pedig nagyon szomorú képet mutat.

A dohányzás miatt kialakuló rosszindulatú légcső-, hörgő-, tüdőtumorok fiatalabb korban alakulnak ki, agresszívebb a lefolyásuk és korábban végződnek halállal, mint a szívbetegségek. Ez főként a nőkre jelent rendkívüli veszélyt: a vizsgált másfél évtized során a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta - százezer főre vetített többlethalálozási arányszám drasztikusan, 60 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan - 2000 és 2014 között - ugyanez a mutató a férfiaknál jelentősen, 16 százalékkal mérséklődött.

A kutatás szerint  nőknél bekövetkezett durva növekedés hátterében "a 50 és 70 éves kor közötti nők vészjóslóan romló nikotinfüggőség okozta mortalitása [halálozási gyakorisága] áll, ami igen kedvezőtlen hatással  volt az idő előtti halandóságukra is". Szerepe játszhat ebben a "felgyorsult emancipáció a nemi szerepek közti határ elmosódása, ezáltal a megemelkedett mértékű stressz, egyszóval a női életstílus elférfiasodása" is. A kutatás szerint a dohányzás miatti többlethalálozások száma összességében számottevő hatást gyakorol Magyarország halandóságára. Másfél évtized alatt a nikotinfüggőség összesen több mint 370 ezer áldozatot követelt.

Régiós kép 

A kutatás ismerteti a régiós helyzetet is, amely szerint Magyarország a rosszul áll. A dohányzással összefüggő halandóságot nézve három csoportra osztották a régiót: Ausztriában és Lengyelországban a legjobb a helyzet; valamivel rosszabbak a mutatók Csehországban, Horvátországban és Bulgáriában, így utóbbi három ország került a második csoportba. A harmadik táborba tartozik Magyarország Romániával és Szlovéniával együtt.

"A régió nemzetei közül - Szlovéniát leszámítva - hazánkban esett vissza a legkisebb mértékben a dohányzás miatti mortalitás [halálozási gyakoriság] mértéke" - írja a kutatás. Különösen rossz a magyar nők körében mért eredmény: 2000 és 2013 között mindössze 15 százalékkal csökkent ez a mutató, míg Lengyelországban 40 százalékkal mérséklődött. Ausztriát példaértékűnek mondja a kutatás, mert ebben az országban javult a legnagyobb mértékben a helyzet a vizsgált évtizedben. (További részleteket, grafikonokat itt olvashat.)