A hivatalos statisztika szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8 százalékkal nőtt, ez ugyanakkor teljes egészében a közmunkával (miközben a közmunkásoknak csak mintegy 10 százaléka tud piaci munkahelyhez jutni) és részlegesen a külföldön dolgozókkal.
A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javítják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, s legalább 1 évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma - írja a GKI.
Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet is meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt. Csak azokkal a közfoglalkoztatottakkal számolva, akik találtak piaci munkát a 10 év alatt végbement növekedés csak 4 százalékos. A külföldön dolgozók nélkül a növekedés csak 1 százalékos.
Mennyi a munkanélküli?
A hivatalos adatok szerint a munkanélküliség 2010 után kb. 300 ezer főre (részben a fiatalok és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása érdekében nyújtott adókedvezmények miatt) csökkent. A közfoglalkoztatottakat munkanélkülinek tekintve úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nő, 483 ezer főre nő. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma.
A kutatóintézet szerint a valóság az lehet, hogy a foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén van, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig még érdemben meghaladja azt.