Váratlant húztak a nagy ipari szereplők: egymást segítenék a közös célért

Mi a célja a pénteken rajtoló programsorozatnak?

A rendezvénysorozat célja, hogy a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok, a kis- és középvállalatok, egyetemek, egyetemi intézmények, kutatóhelyek megnyissák a kapuikat, és bemutassák azt, hogy az ipari digitalizáció milyen előnyöket hoz a már meglévő alkalmazásokban. A rendezvényen olyan valóságban is működő megoldásokat ismerhetünk meg, amelyek előnyöket biztosítanak a résztvevő cégek és intézmények számára. A cél, hogy a látogatók inspirációt merítsenek, és ezeket az innovációkat saját környezetükben is alkalmazzák. Ez az első alkalom Magyarországon, hogy a szakma ilyen széles körben összefog egy közös cél érdekében, önzetlenül, mivel a kiállítók számára közvetlen haszon nem származik a részvételből. A fesztivál ezeknek az előnyöknek a bemutatására összpontosít.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Meddig és hány helyszínen lesz ez elérhető?

A Smart Manufacturing Festival, azaz a SmartManFest egy kéthetes rendezvénysorozat, több mint 30 helyszínen zajlanak az események, melyekre mindenkit szívesen látnak, legyen szó fiatalról, diákról vagy szakmai érdeklődőről. A kezdeményezés egyébként összhangban áll a kormányzati törekvésekkel, mivel az ipari digitalizáció kiemelkedik a termelékenységet jelentősen javító kezdeményezések közül, amelyek valós hasznot hoznak a modern gyártási környezetekben.

Nyilván szükség van az ipari digitalizációra, de mégis miért, milyen előnyöket nyújthat a gyártás területén a jelenlegi gazdasági környezetben?

A gyártásban már elértük azt a szintet, ahol a fejlődési lehetőségek szűkösek, itt viszont az ipari digitalizáció még képes látható előnyöket és hasznosságot kínálni. Fontos megjegyezni, hogy

a jelenlegi volatilis gazdasági környezetben, ahol a nemzetközi trendek és a Covid miatt kialakult kihívások miatt a piaci igények gyorsan változnak, a hagyományos módszerekkel nehéz lépést tartani.

Az autóipar és más technológiák területén is látjuk, hogy csak a mélyrehatóan digitalizált vállalatok képesek az új termékekkel és megoldásokkal való gyors piaci megjelenésre. A hagyományosan működő cégek piaci hátrányba kerülnek, ezt a jelenséget kívánjuk bemutatni ebben a programsorozatban.

Milyen cégek lesznek ott a SmartManFesten?

Nemzetközi szinten is ott lesz az ipar krémje, többek között olyan nagyvállalatok, mint a Bosch, a Continental, a Festo, a Siemens, és számos középméretű vállalat, összesen mintegy 30 intézmény. Ezek nemcsak, hogy jelentős részét képezik a hazai iparnak, de többségük tízezreket foglalkoztat Magyarországon. Például csak a Boschnak több mint tizennyolcezer munkavállalója van. Az ezekben a cégekben felhalmozódott ismereteket és gyakorlatokat kívánjuk megosztani az érdeklődőkkel, demonstrálva az innováció és a termelékenység növelésének lehetőségeit.

A Covidra jött a szomszéd országban dúló háború. Milyennek látja most az ipar helyzetét?

Talán a legjobb szó erre, hogy rendkívül változónak. Volatilis a piaci környezet. Tehát amiről ma beszélünk, az nem biztos, hogy holnap is érvényes, és amit ma mondunk, az nem biztos, hogy tegnap úgy volt. Jelentős változások zajlanak például a logisztikában, többek között a Vörös-tengeri események miatt, amelyek a vállalatok számára kihívásokat jelentenek és gyakran heroikus erőfeszítéseket igényelnek.

Kik nyerhetnek nagyot ebben a változó világban?

Ebben a környezetben különösen azok a cégek képesek hatékonyan működni, amelyek mélyrehatóan digitalizáltak és képesek technológiájuk segítségével alkalmazkodni. A Covid, amely számos nehézséget és tragédiát hozott, egyúttal lehetőséget is teremtett néhány cégnek, amelyek az új körülmények között innovatív termékeket és megoldásokat fejlesztettek ki, így jelentős növekedést tudtak elérni.

A gyors piaci reagálás és új termékek fejlesztése akkor válik hatékonyabbá, ha nem szükséges minden alkalommal a nulláról kezdeni a tervezést.

Az Ipar 4.0 keretében a „digitális ikertestvér” koncepciója kiemelt jelentőséggel bír, ahol a termékek a virtuális térben is jelen vannak. Ez lehetővé teszi a fejlesztésüket, átalakításukat vagy új termékek kifejlesztését sokkal gyorsabban és egyszerűbben, mint a hagyományos módszerekkel, ahol próbadarabok gyártása és kísérletezés szükséges. Ez tehát már egy teljesen más világ.

Mikor lesz elégedett a most induló programsorozattal?

Az a tervünk, hogy ebből egyfajta sorozatot hozzunk létre.

Akkor leszek boldog, hogyha ezzel a mostani eseménysorozattal letesszük az alapjait egy olyan szélesebb körű társadalmi összefogásnak, együttműködésnek, amikor vállalatok, intézmények önzetlenül bemutatják azokat az előnyöket, amelyeket az ipari digitalizációba hoznak.

Itt most elsősorban tapasztalatokat gyűjtünk, viszont önmagában az a tény, hogy 30 helyszín van, minden helyszín több alkalommal is látogatható, így tehát ha fogalmazhatok újságírónyelven, ezreket fogunk megmozgatni. És akkor a fiatalabb generációkról még nem is beszéltem: számunkra is, személyesen nekem is nagyon fontos, hogy a fiatal generációnak ezeket a helyszíneket meg tudjuk mutatni. Célunk, hogy elsősorban egyetemi hallgatóknak és a szakképzésben résztvevőknek bemutassuk az ipari digitalizáció előnyeit, lehetőséget adva nekik arra, hogy megismerjék és megértsék a digitalizáció jelentőségét.

Ha már fiatalok és munkaerőpiac: kapcsolatban állnak különböző egyetemekkel, van gyakornoki programjuk is – mi a véleménye a fiatal munkavállalókról, akik most lépnek ki a munkaerőpiacra?

Büszke vagyok arra, hogy a Bosch Rexrothnál lehetőséget biztosítunk a gyakornokoknak és fiatal munkavállalóknak a tanulásra és a vállalati kultúra megismerésére, amit életre szólóan magukkal visznek. Ebben az érzékeny életszakaszban, különösen a 18-22 éves korosztály számára, a vállalat által közvetített értékek és a közösségi élet tapasztalatai meghatározóak. De igaz ez fordítva is: például amikor nemrég a vállalati kantinba léptem, mintha egy egyetemi közösség közepébe csöppentem volna, a hely tele volt fiatalokkal, és a generációs nyomás és az egyetemihez hasonló légkör olyan intenzitással töltötte be a teret, hogy az élmény egyszerűen mellbevágó volt. Kiemelten figyelünk arra, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a fiatalok jól érzik magukat.

Számos gyártócég nem talál megfelelő munkaerőt – ha talál is, akkor a fluktuáció nagy. Ön ezt hogy látja?

Én elsősorban ennek a technológiai aspektusáról beszélnék, mert ez egy trend, nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világban lehet ezzel találkozni: egyre kisebb számban áll rendelkezésre újabb és újabb munkaerő. Ez egyértelműen azt jelenti a mi számunkra és a piac számára, hogy az automatizálásra vonatkozó igény erősödik. Minden olyan folyamatot, ami automatizálható, és ami a munkát végzőt támogatja a munkájában, azt automatizálni kell. Ezek a kollaboratív folyamatok tartósan és robbanásszerűen fejlődnek a piacon. Erre egyre nagyobb igény mutatkozik a gyárakban arra, hogy a humán munkaerőt segítsék bizonyos feladatok automatizálásával, és ezáltal például egy dolgozónak a keze alá dolgozzanak. Ezt a típusú együttműködést a fesztiválon is bemutatjuk, nem csak kollaboratív robotok esetében, hanem szélesebb körben is.

Kapcsolódó

Szászi István: a magyar autóipar még mindig Európa Szilícium-völgye

Sokan összeszerelő üzemnek tekintik Magyarországot, főként annak iparát – erre a felvetésre, illetve ezzel szemben Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban már többször is azt mondta, hogy „a magyar autóipar Európa Szilícium-völgye”. Mi erről a véleménye?

Valóban van a magyar iparnak egy olyan értelmezése, hogy az egy összeszerelő üzem, annak ellenére, hogy

az autóiparban rengeteg cég használ olyan technológiát Magyarországon, amire igencsak büszkék lehetünk, és bárhol felveszik a versenyt Európában.

Csak a Bosch csoport Budapesti Fejlesztési Központjában mintegy 3500 autóipari mérnök dolgozik az automatizált- és az elektromos mobilitás fejlesztésén. A központban olyan elektronikus járművezérlő rendszer és mechanikai alkatrész fejlesztését végzik, mint például az ABS, ESP, légzsák, motorvezérlő és automata parkolási rendszerek, valamint az elektromos meghajtási rendszerek és az elektromos motorok, de a fejlesztési területek közé tartoznak a műszerfalak és a vezetéstámogató rendszerek is, mely utóbbiak utat nyitnak az önjáró autók megalkotása felé. A Bosch mellett az olyan nagy gyártók, mint a kecskeméti Mercedes, a győri Audi, vagy épp a debreceni BMW ugyancsak világszínvonalú technológiát hoznak az országba.

Fontos, hogy a magyar ipar szerkezete változzon, a high-tech ipar irányába tartson.

Ez a változás már tart. A modern gyártási folyamatokban az, hogy „valaki összerakja” a terméket, elengedhetetlen része a termelésnek. Az autóipari trendek is jelentősen változnak, ami egy óriási kihívás a szektornak, ennek vannak nyertesei és vesztesei is. Éppen ezt akarjuk bemutatni a Smart Manufacturing Fesztiválon: hogyan lehet ezekre a kihívásokra jól válaszolni.

(Az interjú megjelenését az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség támogatta.)