A kormány határozott arról, hogy három bizottságon keresztül felügyeli majd az egyetemek, főiskolák adósságrendezését, illetve arról is, hogy a jövőben a rektorok csak az oktatást és a tudományt érintő kérdésekben dönthetnek, a gazdasági ügyek a kabinet által kinevezett kancellárhoz kerülnek. Változnak a felsőoktatási keretszámok is.

A kormány tervei szerint jövőre 74 110 tanuló vehet részt a magyar államilag finanszírozott képzéseken, 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát. Szerinte az előző rendszer nem volt igazságos.

A HÖOK számára elfogadhatatlan a változtatás. Nagy Dávid, a szervezet elnöke ezért népszavazást kezdeményez, követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi felsőoktatási keretszámok azonnali felülvizsgálatát. "További lépéseket is tervezünk, az intézmények képviselőivel holnap egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások. A lehetséges lépések között van nagyobb demonstráció, kisebb egyetemfoglalás."

Az InfoRádió úgy tudja: a HÖOK a téli szünet után kezdi meg az egyetemeken, főiskolákon az aláírásgyűjtést.

Giró-Szász: mindenkinek fizeti az állam a felsőfokú tanulmányait

A kormányzat felsőoktatási koncepciójának lényege, hogy az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait: valakinek ösztöndíj, valakinek Diákhitel 2 formájában - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI-nek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormányszóvivő szerint a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt.

Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel - közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta. A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy - ellentétben a korábbiakkal, amikor 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon - felülről lényegében teljesen nyitott legyen a felsőoktatás, és akár 100-120 ezer diák is részt vehessen benne, "hiszen mindenkinek finanszírozza az állam a felsőoktatási képzését".