Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese a 35 oldalas dokumentumban foglaltakról az MTI megkeresésére csütörtökön közölte: az egyes műveltségi területek  mélysége, kibontottsága, szakmai színvonala nagyon eltérő, amitől a NAT tervezete "nagyon egyenetlen anyagot tartalmaz". Mint mondta, az akadémia szerint a tervezet helyenként túl részletes és olyan pontokat foglal magába, amelyeket a kerettanterveknek kellene meghatározni, más részeken pedig túlságosan nyitott, általános.

A vélemény elkészítését irányító MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke kifejtette: nem értenek egyet az egyes tantárgyakhoz rendelt időkeretekkel. A véleményezésben azt javasolják, hogy a NAT "a tantárgyak, tudományterületek természetes logikája, fogalmi rendszere és nézőpontja szerint épüljön fel", valamint a NAT a kötelező és szabad órakeretek reális arányait alakítsa ki, "ezzel garantálva a differenciált természettudományi oktatás lehetőségét".

Fontosnak nevezte, hogy a gyakorlat visszakerüljön az iskolába, a saját élményeken, tapasztalatokon, kísérleteken keresztül, különösen az alsóbb évfolyamokon.

A legelhibázottabb rész

Csépe Valéria elmondta, "a legelhibázottabb résznek" az ember és természet műveltségterületet tartják a véleményezők. Álláspontjuk szerint egy olyan szerkezetet erőltet rá az egész ezzel kapcsolatos tananyagra a NAT tervezete, "amely idegen a természettudományos gondolkodástól", és nem követi az egyes természettudományos területek belső szerkezetét.

Hozzátette: nem jelenik meg igazán a tervezetben, milyen fontos szerepe van ezen a területen a törvénynek, a kísérletnek, a számszerű összefüggéseknek.

Mint mondta, kifogásolják a zenére, énekre szánt idő mennyiségét, holott 6-10 éves korban a zenének általános fejlesztő hatása van, amely megjelenik a nyelvi és érzelmi fejlődésben. A testnevelés területén nem választhatóan, hanem kötelezően vezetnék be, hogy a heti ötből két alkalmat a kicsi gyerekek más szabad mozgással, például tánccal, úszással töltsenek.

Minimális mozgástér

Elmondta még, hogy a NAT tervezete minimális mozgásteret ad a specializációnak. Példaként említette, hogy nagyon kevés a 10 százalék szabad időkeret a 9-12. osztályban a fejlett iskolarendszerű országok gyakorlatához képest.

Csépe Valéria tájékoztatása szerint az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága különböző szakmai társaságokat, tudományos társulatokat, egyesületeket, szakmai fórumokat, meghatározó egyetemeket, módszertani központokat, gyakorló gimnáziumokat, az akadémia tudományos osztályait és azok bizottságait vonta be a dokumentum megalkotásába, amely összesen mintegy 300 ember konszenzusos javaslatait foglalja össze.

A NAT tervezetének közigazgatási véleményezési szakasza március 9-el zárult, az azt megelőző társadalmi vitában közel 1600 hozzászólás érkezett. A tervezet március végén, április folyamán kerülhet a kormány elé.