A várakozásoknak megfelelően 0,9 százalék maradt az MNB alapkamat, az egynapos betéti és hitelkamat szintén változatlan,mínusz 0,05,, illetve 1,15 százalék maradt. Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje 3 százalékos inflációs célját - kommentálta az MNB mai kamatdöntését Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
Az MNB ugyanakkor a három hónapos betéti instrumentum hozzáférésének korlátozásával kívánja irányítani a monetáris politikáját: az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapírpiacra (kisebb részben pedig külföldre). A szeptember végén meghatározandó limit keretösszegét feltehetően az MNB új inflációs jelentése is befolyásolhatja. Így mind a bankközi piacon, mind az állampapírpiacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken (ez a rövid oldalon gyakorlatilag már teljesült); az effektív hozamszint így lefelé térhet el a jegybanki alapkamattól, vagyis az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat a jegybank.
Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön. A mostani kamatcsökkentést követően 2018 közepéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (Bubor) irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, a kockázati megítélés, és ezzel párhuzamosan az adósság besorolás javulása csökkenthetik a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezenfelül az ECB folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint a Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatják.
A három hónapos irányadó eszköz rendelkezésére állásának új kondícióit három órakor Nagy Márton alelnök közli. A piac számára a lényeges információ a szűkítés mértéke lesz, a Bloomberg konszenzusa 1 500 milliárd forintos maximumra számít. A következő hónapokban a jegybank aktívan menedzselheti ezt az eszközt és a befogadott mennyiség limitje irányadóvá válhat
- véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője..
A jegybank az Önfinanszírozási program utolsó fázisában 2016 április végéig megszüntette a likviditáskezelési céllal tartott kéthetes betétet, a felszabaduló mintegy ezermilliárd forintos állományt április végéig nullára csökkentette. A felszabaduló források az MNB elképzeléseinek megfelelően szerint az állampapír-piacon csapódtak le, elsősorban az 5 és 10 éves lejáratú papírok esetében. A kéthetes betét kivezetésével, a 20 százalékkal megnövelt kamatswap ügyletekkel (irs) és ezek még attraktívabb árazásával az MNB a hosszabb lejáratú állampapírok felé terelte a kereskedelmi bankokat. Így a magyar állampapírpiacon állandó belső kereslet jelentkezett, hozamcsökkenést kiváltva. A kéthetes betét kivezetésével az eszköztár 2014-ben elkezdett rendszerszintű átalakítása 2016 áprilisában lezárult.
Az önfinanszírozási programon belüli újabb szakaszként lehet értékelni a most bevezetendő intézkedést. Ebben a szegmensben az MNB számára mostantól rendelkezésre áll a szűkösség megteremtésének "kapuja": ha kevesebb szabad pénzt fogad be, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be. A forint gyengül időlegesen, hiszen alacsonyabb rendelkezésre álló kamat kevésbé vonzó, a szabad pénz pedig magának helyet keresve csökkenti az állampapírpiaci hozamokat. A kapu "bezárásakor" a hitelkondíciók változhatnak, alacsonyabb kamaton lehet hitelt felvenni, illetve az élénkülés a gazdasági növekedésre is kedvező hatással lehet. Még kérdés, hogy egyéb ösztönzők hiányában a piaci szereplők miért a kockázatosabb hitelpiacot választanák az állampapírok helyett. bankok fölös likviditásának elhelyezésére rendelkezésre álló eszközök
Forrás: MNB alapján Equilor szerkesztés
A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát. A rendszer most kínálati többletre "van kalibrálva", azaz az Európai Központi Bank mennyiségi lazító intézkedéseinek védőhálója alatt nem feltételez hirtelen likviditáskivonást, amely a forint árfolyamának hirtelen szignifikáns gyengülésével járna. Ha ez a szcenárió bekövetkezne, a jegybank a kapu kinyitásával ezt a hatást ellensúlyozni tudná.
Rövid távon a 3,6,9 hónapos lejáratokon nagyobb volatilitás alakul ki, hiszen a DKJ-k kínálata az ÁKK részéről nem állandó, annak meghatározásában a jegybanki célok is szerepet játszhatnak majd a jövőben, míg a hosszú távú hatásokról még korai nyilatkozni.
Az új rendszer pontos mechanizmusáról és a jegybanki Inflációs jelentés főbb számairól három órakor további információk érkeznek, érdemi forint hatásra csak ezek után számítunk a mai napon. A jövőben a vártnál dinamikusabb szűkítés vagy a növekedési kilátások csökkentése gyengítené a forintot, a kötvénypiacon a rövid oldali hozamok reagálhatnak a jegybanki információkra.