Az MNB hosszabb távon kívánja fenntartani az alacsony kamatszintet. Az infláció esetében a csökkenő olajárnak köszönhetően lefelé mutató kockázatok jelentek meg, ami alátámasztja a laza monetáris politika fenntartását. A júliusi fogyasztói árindexben még nem tükröződött a benzinkutakon tapasztalható üzemanyagár esés, ami következő hónapokban átmenetileg újra nulla százalék környékére nyomhatja az inflációs mutatót - véli Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzője.

A nemzetközi környezetet nézve, az Európai Központi Banki kötvényvásárlási programja is teret biztosít a kamat további szinten tartásához. A tavasszal megkezdett lazító intézkedés legkorábban 2016. szeptemberében fejeződhet be. Továbbá a közelgő amerikai kamatemelés időpontja is a korábban vártakhoz képest csúszhat, akár át is tolódhat 2016-ra a kínai lassulással kapcsolatos félelmek következtében. Ennek megfelelően a jövő év végéig fennmaradhat az irányadó ráta a jelenlegi 1,35 százalékos szinten - vélik a prognoszták.

A mai döntés senkit sem ért váratlanul, a forint meg sem rezdült a hírre. A korábban közölt információk alapján ez volt az utolsó kamatdöntő ülés, amelyen az alapkamatot még a kéthetes betét, mint irányadó jegybanki eszköz vonatkozásában határozták meg, ugyanis a szeptember 22-i kamatdöntést követően az új irányadó eszköz a fix kamatozású három hónapos betét lesz - kommentált Oszlay András, a Takarékbank Zrt. osztályvezető elemzője.

A kéthetes betétet az MNB nem vezeti ki ugyan, de korlátozza az ebben elhelyezhető likviditást nagyjából 1000 milliárd forintban (december végéig fokozatosan csökkentve az elhelyezhető mennyiséget). Az új eszköz korlátlanul rendelkezésre áll majd a megfelelő partnerkör számára. A jegybanki alapkamat szintjében azonban a mögöttes instrumentum változása nem fog változást jelenteni.

Mind az inflációs kilátások, mind a külső finanszírozási környezetre vonatkozó jelenlegi várakozások alapján a jegybanki alapkamat 2016 utolsó negyedévéig maradhat a jelenlegi szintjén, és akkor is inkább inflációs (illetve ezzel összefüggésben reálkamat-) megfontolásokból, semmint külső nyomás hatására kell majd megkezdeni a fokozatos kamatemelést - véli az elemző.

Július óta stagnálnak a kamatcsökkentési várakozások, a pénzpiaci termékek árazása alapján (3x6 FRA) a befektetők 1,35 százalék körüli mélyponttal számoltak az MNB alapkamat kapcsán - állapította meg Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

A kötvénypiaci hozamokat az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos bizonytalanság és az MNB önfinanszírozási programja mozgatta az elmúlt hetekben. A már tavaly nyár óta tartó kamatcsere-tenderek a bankokat a kötvénypiac felé mozdítják el, augusztus elején már nem csak a 3 és 5, de a tízéves eszközt is elkezdték értékesíteni: az első aukción ebből 22,5 milliárd forintértékben adtak el. Az IRS tenderek csökkentik a külföldiek részarányát a magyar kötvénypiacon. Emellett a kincstárjegyek piacán januárban nem látott mértékű a kereslet a szokásos heti aukciókon. A folyamat azzal jár, hogy a jegybank egyre inkább elköteleződik az alacsony kamatszint mellett.

Mivel a magyar inflációs várakozások továbbra is nyomottak az alacsony energiaárak következményeképpen, jelenleg nincs olyan belső faktor, amely a következő hónapokban az alapkamat emelése felé mutatna. A forint a piaci turbulencia alatt meglehetősen stabilnak mutatkozott, a kockázati megítélésünk 2014 eleje óta javult a piacokon. A tovább csökkenő európai hozamszintek pedig növelik attraktivitásunkat - fogalmaz a prognoszta.