A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szerint a kormány költségvetési kiigazító csomagjának munkaerőpiacot, szociális ellátásokat és nyugdíjrendszert érintő intézkedési tervei több esetben még nem kellően részletesek ahhoz, hogy egyértelmű számításokat tegyenek lehetővé, ezért a kormányzati bejelentésekből kiindulva további saját feltételezésekkel éltek.

A kabinet eredeti, a Széll Kálmán tervben és a konvergenciaprogramban megfogalmazott ígéretei számos, nagy költségvetési hatású intézkedést tartalmaztak, amelyekből a kormány még a jogszabálykészítés előtt visszakozott  - mondta a jelentés ismeretésekor Romhányi Balázs, a KFIB vezetője.

A KFIB szakértői először egy "alapcsomagot" határoztak meg, amely a legtöbb területen az elmúlt hónapokban elhangzott elképzelések közül a költségvetési szempontból legnagyobb hatásúakat tartalmazza: az álláskeresési járadék 3 hónapra csökkentése, a passzív táppénz megszüntetése, a szociális transzferek együttes összegének maximálása, a rokkantsági ellátások (nem csak a rokkantnyugdíjak) döntő részének megvonása és az előrehozott nyugdíjak - nem visszamenőleges - megszüntetése.

Az eredmények szerint az alapcsomag megvalósítása egy olyan munkaerőpiaci helyzetet eredményezne, amelyben a rokkantsági járandóságukat vagy álláskeresési támogatásukat elvesztők mintegy 80 százalékát, közel 400 ezer főt lenne kénytelen az állam a közmunka program keretében foglalkoztatni, de a munkanélküliség ennek ellenére némileg emelkedne, mivel az a 60-70 ezer fő, akik ténylegesen el tudnak helyezkedni, legalább átmenetileg olyan munkavállalókat szorítanak ki a piacról, akik egyébként találtak volna munkát.

A különféle kormányzati bejelentésekre alapozott KFIB-feltételezések szerint azok, akik elvesztik járandóságaikat, de nem találnak munkát a versenyszektorban, valamennyien részt vehetnek egy új közmunka-programban, amely minimálbéren 4 órás foglalkoztatást biztosít évente legalább 9 hónapon keresztül. Ez az alapcsomag közel kétszer nagyobb költségvetési egyenlegjavulást képes eredményezni (2012-ben 390 milliárd, 2013-ban pedig 691 milliárd forint), mint amit a kormány erre a területre vonatkozóan vállalt (2012-ben 288 milliárd, 2013-ban pedig 363 milliárd forint).

A költségvetési hatás döntő részét a rokkant és előrehozott nyugdíjak felülvizsgálata adja. Ezen belül az előrehozott nyugdíjak megszüntetése a kiadás-csökkenésen túl az adóbevételek növelésén keresztül is nagymértékben javítja az egyenleget.

A KFIB, kiindulva az utóbbi hetek kormányzati kommunikációjából és az álláskeresési támogatásokra vonatkozó törvénytervezetből egy módosított csomagot is összeállított, amely szerint az álláskeresési járadék csökkentett összeggel, de 6 hónapon keresztül folyósítható, továbbá nem változik a szabályozás a jelenlegihez képest az előrehozott és korengedményes nyugdíjak, valamint az 57 év feletti, rokkantsági ellátásban részesülők esetében. Mivel a tervek szerint orvosi felülvizsgálat fog dönteni a rokkantsági ellátások fenntartásáról, illetve elvételéről, ezért feltételezték, hogy az ellátottak negyede meg fogja tartani jelenleg státuszát. A módosított csomag a kormányzati célokban megfogalmazott költségvetési egyenlegjavulásnak csak a felét eredményezi (ennek becsült értéke 2012-ben csupán 144 milliárd, 2013-ban pedig 174 milliárd forint), .

A közmunka program keretében foglalkoztatandók létszáma a módosított csomag megvalósítása esetén is megközelíti a 200 ezret. Az álláskeresési támogatás összegének csökkentése és idejének növelése összességében a költségvetési egyenleget várhatóan mintegy 10 milliárd forinttal javítja az alapcsomaghoz képest.

Összességében elmondható: az 57 év feletti rokkantnyugdíjasokra valamint az előrehozott és korkedvezményes nyugdíj-megállapításokra vonatkozó szabályok érdemi szigorítása nélkül a kormányzati tervekben megjelenő egyenlegjavítási célok teljesítése gyakorlatilag nem lehetséges az eddig felvetődött intézkedési területeken belül - állapította meg az elemzés.