A GfK Hungária legújabb, a kereskedelem munkaerő-piaci helyzetét felmérő kutatásából kitűnt, hogy a hazai boltokból mintegy 12 ezer eladó hiányzott, s körülbelül 5 ezer pénztáros állás volt betöltetlen 2016 első felében. A hazai üzletekben ugyancsak mintegy 5 ezren hiányoztak a gyártás, előkészítés területén aktív dolgozók körében (egyebek közt hentesek és pékek) és további 5 ezer pozíció volt betöltetlen az eddig ritkán emlegetett back office területeken, így például könyvelői és marketinges pozíciókban - ismertette Kozák Ákos, a piackutató cég ügyvezető igazgatója. Más - így például az áruszállításhoz és a háttérmunkához kötődő - pozíciókból körülbelül 3 ezer dolgozó hiányozhatott, így összesen mintegy 30 ezer pozíció volt betöltetlen nemrég.

Ehhez képest a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint, az üres álláshelyek száma a legalább öt főt foglalkoztató kereskedelmi vállalatok körében kicsivel több, mint 6 ezer fölött van, a legutóbbi 2016-os adatok szerint. Az eltérés még úgy is tekintélyes, hogy a GfK a kicsi - 5 fő alatti - vállalkozások beszámolóját is figyelembe vette.

Cseresnyés Péter, a tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a GfK adatai torzíthatnak, s egészen más eredményt tükröznének, amikor "alkalmazni kellene" őket. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a vállalkozók korántsem minden üres álláshelyet jelentenek be, márpedig a minisztérium számai ehhez az adatszolgáltatáshoz kötődnek.

A bér pedig messze nem minden

A munkaerőhiány által leginkább sújtott vállalatok éppen a nagyobb kereskedelmi cégek: például a leginkább érintett eladói munkaterületet nézve, a 15 fősnél nagyobb vállalkozások 54 százaléka létszámhiánnyal küzd, miközben a 2-5 fős cégeknél csak 27 százalék nyilatkozta ezt. Kozák elmondta: idén a kiskereskedelemben 10 százalékot meghaladó mértékű volt a bérek emelkedése, miközben mindössze 5 százalékkal növekedett a vásárlói forgalom, van tehát egy igen nagy teljesítménybéli differencia. A kiskereskedelemben mért bruttó átlagbér (242,4 ezer forint) ugyanakkor elmaradt a versenyszféra átlagától, amely 272,3 ezer forintot tett ki tavaly.

A munkaerőhiány észlelt okai között - legalábbis a felmérésben érintett vállalatok körében - korántsem a bérfeszültség az elsődleges. A cégek szerint a legnagyobb baj a képzett munkaerő hiánya, amelyet az emberek mennyiségi hiánya követ, s csak azután jön az elvándorlás, illetve az alacsony bér. Mindezek ellenére a válaszadó vállalkozások bő harmada - akárcsak tavaly - idén is létszámbővítést tervez.

A munkaerő-piaci gondok fontos oka a cégek szerint, hogy az egész ágazat kevéssé vonzó foglalkoztató, sok vállalkozásnál nem megfelelő a bánásmód az alkalmazottakkal. Nagy bajnak érzik, hogy a fiatalok nem tanulnak szakmát, különösen nem kereskedelmit, miközben nemcsak az ő számuk csökken, hanem a nyugdíjasok foglalkoztatása is igen szűk az ágazatban.

Az is csak javaslatként jelenik meg, hogy az apró, pénzben alig kimutatható figyelmességek nagyban erősítik a munkavállalói lojalitást (például ingyen reggeli, félórás eltávozás ügyintézésre). Ebből is látszik, hogy az ágazatban a munkavállalói márkaépítés sem jutott még csúcspontjára. A válaszadók szerint a munkaerőhiány megoldásához nem pusztán kormányzati partnerségre lenne szükség, hanem ágazati összefogással kifejezetten kommunikálni kellene a kereskedelmi szakma pozitívumait

Nettó 150 pont elég lehetne!

Cseresnyés Péter államtitkár szerint országosan, körülbelül 53,4 ezret tett ki 2016-ban az üres álláshelyek száma - a versenyszektort és közszférát egyaránt beleszámítva - amely több mint 10 ezres megugrást jelent 2015-höz képest. Az NGM adatai alapján a kereskedelem távolról sem volt az üresedések által igen intenzíven sújtott ágazatok között: így 2015-ben, a legproblémásabb egészségügy és szociális ellátás, valamint az it-szektor területén közel háromszoros volt a foglalkoztatottak százalékában mért munkaerőhiány, mint az ágazatban. Cseresnyés szerint a toborzási nehézséggel szembesülő cégek aránya sem volt kiugróan magas a kereskedelemben (9,5 százalék), ehhez képest az e téren nemzetgazdasági szinten a legtöbb problémával küzdő feldolgozóiparban 23 százalékos volt ez a mutató.

A magyar gazdaságban egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, a mintegy 300 ezer potenciális munkavállaló mellett 50-60 ezer üres állást tartanak nyilván. Ennek okai között a területi egyenlőtlenségeket, a képzettség és munkatapasztalat hiányát említette. Cseresnyés úgy tapasztalja, hogy most vált igazán "forróvá a helyzet", ennek következtében az elmúlt egy évben ugrott meg jelentősen a bruttó átlagkereset, s szinte mindenhol jelentős bérnövekedés volt.

A kormány ezt a közelmúltban minimálbér, illetve garantált bérminimum-emeléssel, illetve járulékcsökkentéssel igyekezett tovább ösztönözni. A béremelést legnehezebben kigazdálkodni képes mikro-és kisvállalkozások további támogatása ugyanakkor egyelőre nem szerepel a kabinet tervei között.

Ha a bérfejlesztéseket nem lépi meg a munkaadók egy nagy csoportja, akkor kénytelenek lesznek rádöbbenni, hogy nem lesz emberük - érzékeltette a probléma súlyosságát Cseresnyés. Az is kérdés, hogy átlagosan mekkora fizetés lenne elegendő (csak a vidéket figyelembe véve) arra, hogy visszatartsa az embereket a külföldi munkavállalástól. A politikus szerint messze nem kellene versenyre kelnie a magyar szolgáltató- és feldolgozóipari cégeknek a nyugati vállalatok béreivel: átlagosan 150-160 ezer forintnyi nettó fizetéssel meg is lehetne tartani az embereket. Sőt, ennyiért sokan azonnal haza is jönnének dolgozni, hiszen a távozók többségének a sokszoros bérdifferencia sem tudja ellensúlyozni, hogy például távol a családjától, magas lakhatási költségek mellett él.