Kezelhetetlen problémákat vet fel a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozó kormánypárti törvényjavaslat a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének álláspontja szerint. Amint arról a Napi Gazdaság Online is beszámolt, eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb időjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít a szükséges kutak létesítésére.

Az egyesület elképzelhetőnek tartja, sőt javasolja is, hogy legyen egyszerűbb, olcsóbb az engedélyezés, ugyanakkor a folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat - fogalmaz Kumánovics György elnök.

Az alapvető probléma az, hogy az egyesület becslései szerint az országban a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik. A tagok becslései alapján 2012-ben készített felmérésük alapján évi 4000-5000 kút készül az országban. Ebben a megvilágításban szinte mindegy, hogy mit szabályoznak, ha nincs érdemi ellenőrzés - teszi hozzá Kumánovics, aki úgy véli, a javaslatot oda kellene adni a szaktárcának, hogy szakszerű módosítási javaslatot készítsen, noha nem ez lenne az optimális megoldás.

Egy 50 méter mélységű, szakszerűen megépített, nem nagy vízigényt kielégítő kút tényleges építési költsége mintegy 800 000 forint, és ezzel körülbelül azonos a járulékos költség (tervezés, vízjogi létesítési engedély, kútvizsgálatok, geodéziai bemérés, vízkémia, vízföldtani napló, üzemeltetési engedély), ami elfogadhatatlan - mondja az elnök, aki szerint ezért építtetik az emberek engedély nélkül a kútjaikat. A járulékos költség reálisan nem haladhatná meg a tényleges építési költség 10-15 százalékát. Egy kis vízfelhasználással járó, például rétegvíz feltárására irányuló fúrt kút vízjogi létesítési engedélyének igazgatás-szolgáltatási díja jelenleg 40 ezer forint, miközben nem lehetne több 5000 forintnál a szakember szerint. (Egy 200 négyzetméter alatti alapterületű, 50-100 millió forintos bekerülési költségű lakóépület építési engedélyének díja 10-20 ezer forint.) Mindemellett az elbírálás időtartama is csökkenthető lenne.

A dolgok rendbetételét a kútépítéshez kapcsolódó alacsony járulékos költségek alkalmazásával és a megfelelő építési-felügyeleti ellenőrzésekkel lehetne megkezdeni a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint, amely ilyen értelmű javaslatot már tett a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, eddig eredmény nélkül.

Szerettük volna megismerni a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárságának álláspontját is a témában, azonban a tárca egyelőre nem reagált kérdéseinkre.

Érintés nélkül?

A tervezet tulajdonképpen azt mondja ki, hogy sem létesítési, sem üzemeltetési engedélyre nincs szükség a felsorolt esetekben - így viszont az egyesület szerint kérdés, honnan fogja tudni a majdani vízhasználó, hogy nem veszélyezteti a vízkészleteket, valamint az ivóvízbázisok védőterületét. A tervezet szövegezése emellett sem egyértelmű, az indoklás ugyanis mást mond, mint a törvénymódosítás szövege. A módosítás úgy fogalmaz, hogy nem szükséges vízjogi engedély az 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan kút létesítéséhez, amelynek működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületét "nem veszélyezteti". Ezzel szemben az indoklás szerint a változtatás további célja, hogy a korábbi engedélyeztetés helyett bejelentési kötelezettséget vezessen be, amennyiben a kút a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületének "érintése nélkül" működik. Amennyiben nem ezekből termeli ki a vizet, akkor szükséges lenne megnevezni, hogy milyen vízadóról, víztípusról van szó - állítja a szervezet. Amennyiben a talajvízről van szó, akkor álláspontjuk szerint nem lenne szabad mélységet mondani, mert a talajvíz mélységhatára nem mindenütt azonos, például van, ahol mindössze 10 méter.