Újabb, a vízhasználathoz kapcsolódó könnyítést foglalna törvénybe az agrárlobbi. Azután, hogy a kormány néhány héttel ezelőtt benyújtotta az energetikai célú termálvíz-kitermeléshez kapcsolódó visszasajtolási kötelezettséget megszüntető javaslatát, ismét a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozza két kormánypárti képviselő.

A Győrffy Balázs (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, országos elnök), illetve Jakab István (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége; MAGOSZ, elnök) által jegyzett javaslat elfogadása esetén megszüntetné a vízjogi engedélyeztetési kötelezettséget "a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételhez létesített és üzemeltetett, 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan víztermelő kút létesítéséhez és üzemeltetéséhez, amelynek működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületét nem veszélyezteti."

A jelenlegi engedélyeztetési procedúra nemcsak bonyolult, de rendkívül költséges is. A többféle (elvi vízjogi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedély beszerzése összességében akár több százezer forintos tételt is jelenthet, így nem meglepő, hogy a kútfúrási piacon évekkel ezelőtt megjelentek a kétes szakmai hátterű vállalkozások is. A feketén dolgozó cégek az engedélyeztetést kikerülve akár 50 százalékkal alacsonyabb árat is tudnak biztosítani a hivatalosnál, a tapasztalatok szerint azonban a kivitelezési hibák aránya jóval nagyobb lehet. (Lásd a témában korábban született cikkünket.)

Az építtető vagy a vízhasználó a kút üzemeltetését megelőzően ezek után is köteles lesz a létesítményt bejelenteni a hatóságnak. Az építtető vagy a vízhasználó a létesítményre vízjogi engedély iránti kérelmet nyújthat be, ebben az esetben a hatóság a vízjogi engedélyezésre vonatkozó szabályok szerint jár el. A hatóság a létesítmény üzemeltetését - a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre ezek után is korlátozhatja vagy megtilthatja.

A törvénymódosítóhoz fűzött indoklás szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események Magyarországon óriási károkat okoznak és a mezőgazdasági termelés kockázatát is jelentősen megnövelik. Az utóbbi években lehullott éves csapadékmennyiség szinte folyamatosan csökken, de ez a kevesebb csapadék intenzívebb formában érkezik. Az időjárási szélsőségekre a mezőgazdasági termelés rendkívül érzékenyen reagál, csökkennek a termésátlagok, mérséklődik a jövedelmezőség.

A módosítás további célja, hogy a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételt szolgáló, legfeljebb 50 méter talpmélységű kutak létesítését és üzemeltetését - a korábbi engedélyezés helyett - bejelentéskötelessé tegye, amennyiben a kút a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületének érintése nélkül működik. Mindez a benyújtók szerint biztosítani tudja egyrészt az öntözéshez szükséges vízkivételt, de mindemellett megfelelő garanciális védelmet nyújt az ivóvízbázisokra nézve is. A jelenleg hatályos szabályozás az indoklás szerint ugyanis aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít (mikroöntözéses technológia alkalmazása) a mezőgazdasági termelés által igényelt vízhozammal rendelkező kutak létesítésére és működtetésére.