Az Európai Bizottság (EB) hivatalosan felszólította Bulgáriát, Magyarországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy módosítsák a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó jogszabályaikat, mivel azok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küldte az említett országoknak a felszólítást. Ez azt jelenti, hogy az említett tagállamoknak  két hónapon belül összhangba kell hozniuk a nemzeti jogszabályaikat az uniós joggal. Ha ez nem történik meg, az EB az Európai Bíróság elé viheti az ügyeket.

A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései korlátozzák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

Kapcsolódó

Bár a bizottság elismeri, hogy a korlátozások némelyike indokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése, de a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.

Mi a baj a rendszerrel?

Bulgáriával és Szlovákiával kapcsolatban az a legfőbb probléma, hogy csak a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező lakosok jogosultak a földszerzésre, ami az uniós polgárok hátrányos megkülönböztetését jelenti.

A magyarországi rendszer nagyon korlátozó, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földtulajdonszerzését, valamint kötelezi a vásárlót arra, hogy saját maga gazdálkodjon a földterületen. Emellett csak az juthat földhöz, aki - akárcsak Lettországban és Litvániában - mezőgazdasági termelőnek minősül.

Bár a bizottság egyetért azzal, hogy a nemzeti hatóságoknak képeseknek kell lenniük mezőgazdasági földterületeik piacának megfelelő szabályozására és a helyi fejlesztések elősegítésére, számos olyan esettel találkozott, ahol ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztést érintő beruházások vonzása terén.

Lázár: háború lesz

Földügyben Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz - fogalmazott.

Szegregáció - több szempontból is aggályos

Az EB emellett felszólította Magyarországot arra is, hogy szüntesse meg a roma gyermekek megkülönböztetését az oktatásban. A brüsszeli testület felszólította Magyarországot arra is, hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt.

A bizottság közleményében kiemeli: fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze.

Az EB több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.

Magyarországnak ezügyben is két hónapon belül kell kielégítő választ adnia a bizottság megkeresésére, ha ez nem történik meg, a brüsszeli testület indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz. (Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület közelmúltbeli hasonló ügyek miatt két további tagállamnak, a Cseh Köztársaságnak és Szlovákiának is felszólító levelet küldött.)