A kórházak ellenőrzésének tapasztalatai alátámasztják azokat az állításokat, amelyeket az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már korábban is megfogalmazott, miszerint a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek - olvasható a jelentésben.

Lényeges, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, míg a tapasztalatok azt mutatják, sok esetben az adott intézmény feladatellátásában érintett, csak az alap szaktudással bíró személyekre bízzák ezt a feladatot.

A 2008-2013 közötti időszakot felölelő jelentés leírja, mindkét kórházban az irányító szervi hatásköröket 2011 végéig a Fővárosi Közgyűlés, a 2012. január 1-i államosítással az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta, egyes fenntartói, irányítói jogokat pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vett át, amit 2015. március 1-től Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak.

Mulasztott az önkormányzat, a kormány és a GYEMSZI is

Az irányítói hatásköröket a 2008-2011 közötti időszakban a közgyűlés részben szabályszerűen, a 2012-2013 közötti időszakban a miniszter szabályszerűen gyakorolta, a GYEMSZI azonban a vonatkozó jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A tulajdonosi és fenntartói jogutódlást illető jogszabályi előírások hiányosan érvényesültek, mivel az ellenőrzött időszak végéig nem született meg az önkormányzat és a kormány közötti megállapodás, valamint az önkormányzat és a GYEMSZI közötti átadás-átvételi megállapodás.

Hogy mérték így a teljesítményt?

Mindkét kórház esetében megállapította az ÁSZ, hogy a hatékony gazdálkodáshoz sem a közgyűlés, sem a GYEMSZI nem határozott meg a kórházak részére mérhető teljesítménykövetelményeket. Az ellenőrzési jogosultságait a minisztérium és a GYEMSZI szabályszerűen gyakorolta, a közgyűlés részben gyakorolta az előírásoknak megfelelően.

Mit talált az ÁSZ a Péterfyben?

A Péterfy Sándor Utcai Kórház a Közép-magyarországi régió legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, a térség egyik legnagyobb kapacitású egészségügyi intézménye, feladata közel 450 ezer budapesti lakos folyamatos ellátása.

Az ÁSZ szerint a kórházi belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem biztosította a szabálytalanságok megelőzését, feltárását, valamint nem biztosított megfelelő feltételeket a szervezet integritását veszélyeztető korrupciós kockázatokkal szemben.

Fizetőképtelenség, tartozásfelhalmozás, vagyonvesztés

A kórház fizetőképessége az ellenőrzött időszakban nem állt fent, a szállítói és egyéb kötelezettségeknek határidőn túl tudott eleget tenni. A szállítói kötelezettség állománya a 2008. január 1-jei mintegy 600 millió forintról 2013 végére több mint 2,6 milliárd forinttal növekedett, annak ellenére, hogy a kórház a szállítói kötelezettségek csökkentésére összesen közel 3,2 milliárd forint fenntartói, illetve konszolidációs támogatást kapott.

A lejárt szállítói tartozásállomány újratermelődött, a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett. A vonatkozó jogszabályt megsértve nem folytattak le közbeszerzési eljárást mintegy 500 millió forint értékben (gyógyszer és élelmiszer beszerzés, informatikai eszközök bérlése, takarítási szolgáltatás), valamint a GYEMSZI a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítették, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása.

A kórház vagyona mintegy 9,4 milliárdról 2013. év végére 8,3 milliárd forintra csökkent. A végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelentő avulást, az eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent.

Mit találtak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban?

A kórház az ellenőrzött időszakban a főváros dél-pesti kerületeinek, valamint a hozzá kapcsolódó agglomeráció településeinek fekvő- és járóbeteg-szakellátási tevékenységét végezte, közel 400 ezer fő egészségügyi ellátásáért felelt.

A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése részben volt szabályszerű, a kórház ugyan kialakította a kontrollrendszert a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokkal szemben, azonban annak megfelelő működését az ellenőrzés tapasztalatai nem támasztották alá.

Itt is szépen nőtt az adósság

A fizetőképesség 2011-től nem volt biztosított, a szállítói kötelezettségeinek a kórház részben határidőn túl tudott eleget tenni. A szállítói kötelezettség állománya az ellenőrzött időszakban 451,8 millió  forinttal (93,7 százalékkal) emelkedett annak ellenére, hogy a 2010-2013. években a szállítói kötelezettségek csökkentésére összesen 780,3 millió forint konszolidációs támogatást kapott.

A lejárt szállítói tartozásállomány és a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett. A GYEMSZI a vonatkozó jogszabályt megsértve a kórházat érintően nem gondoskodott teljes körűen a fekvőbeteg szakellátáshoz kapcsolódó gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a fertőtlenítőszerek központosított közbeszerzéseiről, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása - olvasható az ÁSZ jelentésében.

A végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelenő avulás, a tárgyi eszközök használhatósági foka csökkent. A mérlegben kimutatott eszközök és források értékének megállapítása, nyilvántartása nem felelt meg az előírásoknak.

Mit javasolt az ÁSZ?

A javaslatok nem derülnek ki az ÁSZ közleményéből. Azt azért leírták, hogy az ÁEEK főigazgatójának a két ellenőrzés során összesen négy, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ főigazgatójának öt, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet főigazgatójának pedig további hat javaslatot tettek, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.