Soha nem látott magasságba szöktek idén januárban az árampiaci árak Magyarországon. Január 11-én tartósan 150 euró/megawatt órás árak alakultak ki, de a magyar áramtőzsdén (HUPX) előfordult üzletkötés 300 eurós árfolyamon - szemben az előző évi átlagos 50 eurós árakkal szemben.

Január utolsó két hetére volt jellemzőek magas árak, ami miatt felvetődhet, hogy magas árak a kapacitások elégtelenségére utalnak. Az elmúlt két évben nem voltak ilyen árszint az energiatőzsdéken - igaz 2007-2008-ban ennél húzósabb árazás is előfordult. Régebben sokkal gyakoribbak voltak az azonnali kereskedésben az úgynevezett ártüskék - ezek nem okoztak gondot az energiarendszerben, csupán néhány órára megugrottak az árak - ismertette elemzésüket Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági  Kutatóközpont  (REKK) vezető kutatója.

Kapcsolódó

Az extrém hideg miatt megugrott az energiaigény

Január 11-én Magyarországon 150 eurós árak alakultak ki, ezzel szemben a környező országokban 36-70 eurós árak voltak a jellemzőek. A magyarhoz hasonló árszint alakult ki a szerb és a horvát piacokon is, valamint más a balkáni államokban - Magyarország ugyanis energiapiaci szempontból ebbe a régióba sorolható.

A tartósan hideg időjárás e januári napokban az egész európai energiapiacot meghatározta, ezért a német piaci árak is drasztikusan emelkedtek - ez a magas fogyasztás mögött német szélerőművek termelésének jelentős visszaesése miatt alakult ki.

Ráadásul Magyarország energetikai régiójában (Horvátország és a balkáni országokban) 2017 január 11-én abszolút fogyasztási rekord alakult ki. A régióban e napon 17 ezer megawattnyi áramot fogyasztottak, ez 6,5 százalékkal (mintegy 1000 megawatt) magasabb a megszokottnál. A régióba érkező import kissé csökkent, miközben a határkeresztező kapacitásokat 100 százalékban kihasználták - ezért az energiaigényeket a tartalék erőművek bekapcsolásával kellett csak kielégíteni.

Sorra bedőltek a magyar erőművek

Magyarország három forrásból - Ausztria, Szlovákia és Ukrajna felől - tud olcsón elektromos áramot importálni. A nehéz napokban a kapacitásokat maximálisan kihasználták, ráadásul pont a vizsgált napon az osztrák irányból 200 megawattal csökkent a napi importlehetőség. Ilyen napi visszaesések nem extrém mértékűek, erre korábban is volt példa - mondta Mezősi András.

Nem csak az import, de a hazai erőművek egy része is kiesett a termelésből - részint előre tervezetten, illetve váratlanul. Nem tervezett módon leállt ugyanis a második legnagyobb magyar alaperőmű, a Mátrai Erőmű Zrt. teljes termelése - befagyott ugyanis a lignit a tárolókba -, ezzel párhuzamosan pedig Dunamenti Erőmű Zrt. viszonylag új gázblokkja is kiesett a termelésből - szintén műszaki okok miatt.

A két erőmű leállása összesen 1000 megawatt teljesítmény kiesését jelentette, miközben a fogyasztás 5-6 ezer megawatt között volt ekkor naponta, vagyis a fogyasztás ötödét kellett más forrásokból pótolni. A tartalékot jellemzően gázmotoros erőművek adják, ám ezek is csak 67,8 százalékos teljesítménnyel tudtak működni - mivel ezen erőművek eleve csak időszakos termelésre vannak berendezkedve. Hab a tortán, hogy a paksi atomerőmű egyik blokkja is leállt január 18-án pár napra - szerencsére ez már a januári 11-i árcsúcs után alakult ki.

A sorozatos leállások és a növekvő kereslet miatt január 11-én reggel nyolc órakor a HUPX-on 250 euróra szökött egy megawattóra áram ára, miközben  Ausztriában alig 34 euróba került.

Azonban a határon átívelő vezetékek már így is teljes mértékben foglaltak voltak, vagyis  a kereskedők nem tudták az árkülönbséget kihasználni.

A kiugró árak okai:

  • az extrém magas kereslet a hideg miatt
  • az alaperőművek és az olcsóbb gáztüzelési erőművek sorozatos kiesése
  • a határkeresztező kapacitások szűkössége.

Elmondható, hogy ahol nincs nagy likviditású áramtőzsde a piacok összekapcsolása mellett, ott nem működhet az áramkiegyenlítés, nem teljesen telített határkeresztező kapacitások mellett sem. Ez a probléma hangsúlyos a balkáni régióban, ezért szerencsés lenne, ha Magyarország vezető szerepet játszana egy likvid balkáni energiapiac kialakításban - foglalta össze a következtetéseiket Kaderják Péter, a REKK vezetője, az egykori Magyar Energia Hivatal volt főigazgatója.

Nyáron is kialakulhat kritikus helyzet?

A következő teleken is kialakulhat hasonló helyzet magyar piacon, hisz ilyen hideg időszak 3-4 évente megismétlődik a historikus adatok szerint. A magyar erőművi rendszerben voltak ugyan még beindítható tartalékok - így nem jelenthető, hogy kapacitáshiány alakult ki -, vagyis nem volt veszélyben az energiaellátás.

Az ilyen extrém magas árcsúcsoknak vannak előnyei is: mindez jelzés lehet ugyanis a piaci befektetők számára, hogy érdemes új erőművi kapacitásokat építeni - mondta Mezősi András.

Ugyanakkor a napi áramfogyasztási csúcsok egyre inkább a legmelegebb nyári napokra helyeződik át a felmelegedés és a légkondicionálók használata miatt. A növekvő keresletet nyáron viszont könnyebben tudják ellensúlyozni a teljes kapacitással termelő naperőművek. Ugyan az ilyen erőművek idehaza még csekély számmal vannak, de terjednek, miközben a német naperőmű-kapacitások meghatározóak és segítséget is jelenthetnek. Ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy nyáron a mostaninál súlyosabb következménnyel járhat egy hűtővízhiány például az atomerőművekben - amelyre az elmúlt években európai erőművekben volt már példa.

A megoldás a határkeresztező kapacitások növelése lenne. Így amennyiben már megépült volna a második magyar-szlovák vezeték, akkor az érdemi tartalékot biztosítana magyar energiapiacnak. Nem csak a termelői, de keresleti oldal is lehetne rugalmasabb, hogy fogyasztók piaci alapon legyenek hajlandóak fogyasztásukat korlátozni, amire vannak már példák külföldön - magyarázták a REKK kutatói.