A kutatók a megdöbbentően magas magyarországi, koronavírus okozta halálozási adatokat vetették össze egy korábbi nagy járvány, a spanyolnátha adataival. Tíz ország (Magyarország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország)  összehasonlítható adatainak elemzésével próbáltak választ találni a különbségekre a portálon közölt cikk szerint.

Magyarországon a koronavírus járvány két éve alatt népességarányosan többen haltak meg, mint a spanyolnátha két évében. Más európai országok a spanyolnátha időszakához képest sokkal alacsonyabb halálozási arányokat értek el, míg mi 126 százalékra „teljesítettünk”. 

Kapcsolódó

A kutatók kiindulópontként Szél Tivadar, a magyar népességi és egészségügyi statisztika egyik megalapozójának, a halandóság ismert kutatójának a spanyolnátha időszaka után készült, letisztult adatforrásokat felhasználó 1930-ban kiadott évkönyvének adatait vetették össze a Johns Hopkins egyetem által vezetett nemzetközi statisztikai adatbázis 2020-2021-es számaival. Az okok kutatásánál pedig felhasználták az OECD és az Eurostat jelentéseit - derül ki Valentiny Pál cikkéből.

Szél Tivadar statisztikájából az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe véve 10 európai ország adatait használták fel. A spanyolnátha két évében Hollandia és Dánia után Magyarországon volt a legkevesebb egymillió lakosra jutó halott. A koronavírus járvány két évében azonban népességarányosan nálunk haltak meg a legtöbben. De nemcsak a rangsorban változott meg a helyünk, hanem ijesztő mértékű különbség alakult ki a 10 ország között - írja a kutató.

Magyarország a tíz közül az egyedüli országgá vált, amelyben a spanyolnátha kétéves időszaka népességarányos halottainak számát a koronavírus két éves adata messze túllépte,

1,26 szorosára nőtt, míg a második legrosszabb arányt mutató Franciaország is csak 56 százalékát érte el a spanyolnátha két éves adatának. A többi országban jellemzően csak a spanyolnátha időszakának 1/4-ét, 1/3-át érte el a koronavírus népességarányos halottainak a száma.

Életkor

A koronavírus világjárvány elejétől fogva világos volt, hogy az idősebb korosztályok nagyobb veszélynek vannak kitéve és a halálozások döntő többsége is ebben a korcsoportban történt. A magyarországi koronavírus halottak több mint 80 százaléka 65 év feletti volt. Ennek alapján a halálozási adatokat befolyásolhatta a 65 év feletti korosztály részaránya a népességben. Csakhogy az Eurostat adatai alapján  a magyar népességben nem volt kirívó aránya a 65 éven felülieknek. Az idősek védelméről azonban az OECD érdekes kimutatást közölt, aminek alapján azt láthatjuk, hogy a közterületeken történő korlátozások bevezetéséhez képest hány nappal később, esetleg korábban vezették be az idősotthonok látogatási tilalmát. Ez nálunk nyúlt a leghosszabb időre, 24 napra (Svédországban nem volt közterületi korlátozás, Dániában ugyanaznap történt mindkettő).

Ha a 65 éven felüliek aránya önmagában nem ad magyarázatot a halálozási statisztikák különbözőségeire, akkor lehetséges, hogy a korosztály egészségi állapotában van jelentős eltérés - veti fel Valentiny Pál, hozzátéve, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében nálunk a legalacsonyabb 65 évesen a várható élettartam, a nők várható élettartama 5,3 évvel, a férfiaké 5 évvel alacsonyabb, mint a többi kilenc ország közül a legmagasabb várható élettartamú országé.

Egészségügy

A koronavírus miatti kórházba kerülés esetére gondolva a kutató szerint megnyugtatónak tűnhet, hogy a tíz ország közül népességarányosan Magyarországon volt a második legtöbb kórházi ágy a járvány kitörése előtt. Sőt az intenzív ápolásra alkalmas ágyak számában is jól álltunk.

Ugyanakkor a tíz ország közül Magyarország volt az egyetlen, amely mind az ezer főre jutó orvosok számát, mind az ezer főre jutó nővérek számát tekintve a legrosszabb helyzetben volt.

A tíz ország egészségügyi helyzetét átfogó adatként jellemezheti az egészségügyre fordított kiadások GDP-n belüli aránya. Az 2000 és 2018 közötti években a tíz ország adatai alapján látható, hogy egy ideig Magyarország Spanyolországgal versengve állt az utolsó helyen, de 2005 után egyértelműen és jelentősen lemaradva, stagnálva foglalta el az utolsó helyet, miközben a többi ország egészségügyre fordított kiadásainak GDP-n belüli részaránya lassan emelkedett.

Korlátozások, lakossági magatartás

A magyar 65 év feletti népesség többi országhoz képest rosszabb kilátásai és az egészségügy relatíve rosszabb helyzete ellenére Magyarország nem tartozott a legszigorúbb korlátozásokat követő országok közé, 2020-ban inkább az alsó harmadba tartozott, a nyarak elejével a legenyhébben korlátozók közé került és 2021 májusától a legenyhébb korlátozásokat tartó országok három helyének valamelyikét töltötte be váltakozva Spanyolországgal, Hollandiával, Svédországgal.

A magyar lakosság pedig időnként még a járvány előtti időszakhoz képest is nagyobb aktivitást mutatott. A magyarok általában sokkal gyakrabban jártak be a munkahelyre, mint a másik 9 országban, élen járta a tömegközlekedési eszközök igénybevételében is - derül ki a statisztikák összehasonlításából.

Összegzés

Az összehasonlítást lehetővé tevő tíz ország járvány adataiban meghökkentő különbség látszik Magyarország hátrányára a spanyolnátha időszakához viszonyítva is.

Míg a spanyolnátha időszakában Magyarország a harmadik legkevesebb egymillió főre jutó halottal vészelte át a járvány két évét, addig a koronavírus alatt népességarányosan itt haltak meg a legtöbben. Az okokat keresve először a lakosság legveszélyeztetettebb részével foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy a tíz ország közül itt a legalacsonyabb a 65 évesen várható élettartam, ami különösen indokolja ezen életkorúak védelmét. Erre az egészségügy általános állapota, különösen az ellátást biztosító személyzet hiánya kevéssé adott reményt, ami miatt a hagyományos védekezésnek (korlátozásoknak) kellett nagyobb szerephez jutniuk.

Ez azonban nem következett be és ennek hiányát a magyar lakosság korlátozásokkal szembeni ellenérzései következtében a lakossági szolidaritás sem tudta ellensúlyozni - írja Valentiny.

A halálozást befolyásoló más fontos tényezőket, úgy mint a lezárások ütemezésének kérdéseit és a vakcinák hatásosságát további kutatások fogják vizsgálni.

A kutató teljes cikke itt olvasható.