A Miniszterelnöki Kabinetiroda hétfői közleménye még nem említett konkrétumokat, csupán azt, hogy 

„a kormány számos más a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és

a felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött.

Nem volt nehéz arra a következtetésre jutni, hogy ez a kiadáscsökkentés komoly mértékben érintheti majd az autópálya-fejlesztéseket. Aztán az is kiderül, hogy pontosan miről van szó.

Egy darabig felejtős a kétszer három sáv

Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, az RTL Híradónak elárulta, hogy az átütemezés az M1-es autópályát érinti, konkrétan arról van szó, hogy a sztráda tervezett kétszer háromsávossá történő bővítését nem kezdik el idén.

Pedig már a kivitelezési tervek is elkészültek

Legalábbis ami az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakaszának 2x3 sávosra bővítését illeti. A Bicske és Tatabánya közötti szakasz pedig már építési engedéllyel is rendelkezik.

Ez a beruházás tehát jelen állás szerint majd csak 2025-ben indulhat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a koncessziós társaság kevesebb pénzt kap, pusztán azt, hogy a halasztással az állam  spórolni akar, egyebek mellett az építéshez kapcsolódó kisajátítások költségein. Az esetleges felújításokat és a már megkezdett projekteket mindez nem érinti. 

Ismét előkerült az M7-es bővítésének ötlete, és egyelőre ötlet is marad

Márciusban röppent fel a hír, hogy egészen a Balatonig bővítenék kétszer három sávosra az M7-es autópályát:  a sztráda jobb oldali (tehát a Balaton felé vezető) oldala az M0-ás és a Balatonvilágosi csomópont között teljes hosszban bővülne, a bal oldalon pedig Balatonvilágos és Székesfehérvár között építenék három sávosra az autópályát – innen Budapest felé pedig már kész a három sáv. Konkrét időpontot akkor sem tudtak mondani, de most már gyakorlatilag borítékolható, hogy erre a beruházásra is további hosszú éveket kell majd várni. 

Itt a tavasz: elindultak a munkálatok, jönnek a terelések

Néhány hete jelentette be a MKIF, hogy a tavasz és a kedvező időjárás beköszöntével megkezdődtek az utakon az úgynevezett szintrehozási munkálatok. Április 16-án vasárnap az M7-es autópályán négy, az M3-ason pedig egy helyszínen építettek ki tereléseket, azóta pedig el is kezdték a felújítási munkálatokat mind az öt szakaszon.

Összesen húsz hidat újítanak fel a következő hetekben Balatonőszöd, Fonyód, Siófok és Zamárdi térségében, de aszfaltozási munkálatokat is végeznek Zalaszentjakab és Nagyfüged közelében. November közepéig összesen 67 helyszínen dolgoznak majd szakembereik.

Az MKIF-nek a következő évekre is bőven van terve. Közleményük szerint „2025-ig 200 híd, felüljáró, köztük négy nagy híd, az M1-en a Rába, az oszlári Tisza- híd, M7-en a Köröshegyi völgyhíd, és az M8-on a Pentele híd is megújul" egy hároméves program keretében.

Volt egy kis éjszakai átcsoportosítás 

Közben tízmilliárdokat mozgatott meg a Kormány – az is kiderült hova. 

Az mfor.hu vette észre, hogy újabb 58 milliárd forinttal lesz szegényebb a Maradványelszámolási és a Rezsivédelmi Alap. Hétfőn késő este jelent Magyar Közlönyben a döntés egy egyszeri átcsoportosításról. A nagyobb kedvezményezettek között ott van:

  • az Építési és Közlekedési Minisztérium 6,4 milliárd forinttal
  • a Kossuth tér épületeinek további felújítását és átépítését célzó Steindl Imre program 14,9 milliárddal
  • a NAV 16 milliárddal
  • a Magyar Államkincstár 9,9 milliárddal.

A hvg.hu összesítése szerint egyébként eddig nyolcszor nyúlt bele a kormány a Rezsivédelmi Alapba, az ott félretett pénz majdnem felét költötték el.  Emlékeztetnek rá, hogy tavaly tavasszal döntött a kormány egy 670 milliárd forintos rezsivédelmi alap létrehozásáról a 2023-as költségvetésben. Ahogy az év végére világos lett, hogy a nyomott rezsiárak többé nem tarthatók, előbb megígérték, hogy felemelik ezt a keretet 2610 milliárd forintra, aztán végül 2579 milliárdra emelték. Az alapból – ami persze csak egy táblázat a költségvetésben – eddig 1153 milliárd forintot osztottak ki: a pénzek 11 százaléka, 127 milliárd forint ment el nem egyértelműen azonosítható rezsivédelmi célokra.