Egy korábbi kormányzati döntés szerint az ünnepekkor a protokollkiadásokon is spórolni kellett, így a partnereknek legfeljebb egy  képeslapot lehetett adni karácsonyi és újévi ajándékként. A kormányhivatalokban 2024-ben is össze kellett húzni a nadrágszíjat, a köztisztviselők már sztrájkra készülnek – írja a hvg.hu.

 „A kormányzati és a területi köztisztviselőknek nem ígértek semmilyen fizetésemelést 2025-re, pedig a túlnyomó többség már most is megalázóan keveset keres” – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. 

A szakszervezetek tájékoztatása szerint a köztisztviselők jellemzően havi nettó 250-300 ezer forintot keresnek. A szórás viszont óriási: a minisztériumok felsővezetői rendkívül jól keresnek, miközben a közigazgatásban szinte éhbérért folyik a munka.

Hogyan fordulhat elő, hogy a kormányhivatali dolgozók nem kapnak egy forint béremelést sem, de a miniszterelnök fizetése márciustól akár havi 700 ezer forinttal is nőhet, tette fel a kérdést az MKKSZ elnöke.

A fizetéseken kívül más kiadásokon is spórol a kormány: a lap információi szerint például az egyik úgynevezett 4000-es kormányhatározatban (amelynek tartalma nem titkos, de nem is nyilvános) azt rendelték el, hogy csak képeslapot lehet adni karácsonyi és újévi protokollajándékként a kormányzati szervek partnereinek. A korlátozás a közelmúlt időszakára, december-január hónapokra vonatkozott, és a pénzügyi szigor a kormányzati igazgatási szervekre, valamint az állam befolyása alá tartozó gazdasági társaságokra is kiterjedt. 

A HVG által megismert nem nyilvános kormányhatározatok között szerepelt az a 2024-ben kiadott döntés is, amely szerint tavaly szeptember 30. után csak kivételes esetben kaphattak céljuttatást a kormányzati igazgatási szervnél dolgozók. Céljuttatást akkor kaphat egy köztisztviselő, ha sikeresen befejez egy nagyobb projektet.

Az extra pénzről szóló döntést a határozat szerint a területért felelős miniszternek kellett kezdeményeznie a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkáránál, a végső engedélyt pedig „nyomos indok esetén” maga a kormányfő, Orbán Viktor adhatta meg.

A szakszervezetek az alacsony bérek miatt  sztrájkfelhívást tettek közzé és vállalták, hogy a dolgozók visszajelzései alapján megszervezik a munkabeszüntetést. 

Legfőbb követelésük, hogy duplázzák meg a köztisztviselői és közalkalmazotti szférában dolgozók fizetését.