Az Egyesült Államok által kivetett védővámokra adott kínai válaszlépések között nagy bizonytalanságot okozott a nemzetközi szójapiacon az amerikai szójaexport 25 százalékos, majd idén szeptember elejétől már 30 százalékos megvámolása, még ha a "büntetővámot" Kína egy időre szinte azonnal fel is függesztette. Miközben a világ egymilliárd körüli sertésállományának nagyjából a felét hizlalják Kínában, az állomány ellátásához szükséges szójának 90 százalékát importálják. A világ szójatermésének 60 százalékát vásárolja fel Kína, amelynek ezen a téren Brazília mellett az Egyesült Államok volt a legnagyobb kereskedelmi partnere. A "vámincidens" után a brazil szójaexport 30 százalékkal nőtt Kínába.

Így temérdek amerikai szójának kell helyet találni máshol. Ez még akkor is igaz, hogy Kínában a korábban jelzettnél is kevesebb szójababot dolgozhatnak fel. Ennek nemcsak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus és az egyéb fehérjehordozók importjának erősödése az oka, hanem az afrikai sertéspestis járvány kínai elterjedése is. Kína szójaimportja emiatt 80 millió tonnára, szójadara-bevitele pedig 62 millió tonnára is lecsökkenhet a következő szezonban. Az import csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy a kínai kormány jelentős támogatása következtében a kínai szójatermő terület 9 millió hektárra bővült.

Az amerikai génmódosított (GM) szója uniós behozatala több mint a duplájára nőtt, 2,4 millió tonnáról 112 százalékkal 5,2 millió tonnára bővült 2018. július-december között az előző év azonos időszakához képest az Európai Bizottság (EB) által 2017 júliusában indított, uniós Növénypiaci Megfigyelőközpont adatai szerint. Nagyon úgy fest, hogy dől a GM-szója Európába. Miközben az amerikaiak dupláztak, a teljes uniós szójaimport 11,8 százalékkal 6,95 millió tonnára nőtt ebben az időszakban. Ezzel az öreg kontinensre kerül az amerikai szójakivitel 28 százaléka.

Az amerikaiak vezető szerepet töltenek be az EU-nak a szójababbal való teljes ellátásában. Az EU évente mintegy 14 millió tonna szójababot importál takarmányozására. Az Egyesült Államokból származó szójabab olcsó, mert génmódosított az árú.

Eközben azt a fehérjeigényt, amelyet az európai állattartók a tengerentúli szójával teljesíteni tudnak, Európa nem képes mással fedezni. Pedig egy tehenészetben a takarmányba kevert GM-szójával is táplált állatok teje sem lesz GM-mentes. Magyarországon 2017-ben útjára indították a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot, azért, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból. A program végső célja a GM-mentes élelmiszerlánc kialakítása.

Fehérjetakarmány szükségletét a magyar állattenyésztés is nagyrészt importból fedezi, s a szójababtermelést meghaladja a különböző feldolgozott alapanyagok behozatala. A hazai állattenyésztés fehérjeszükséglete szempontjából a szójadara importja évente 450-500 ezer tonnát tesz ki. Elsősorban az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából érkezik hazánkba szójadara.

Közel 600 ezer tonna Magyarország extrahált szójadara felhasználása és ez mintegy 70 milliárd forint nagyságrendet jelent, ami az egyik legnagyobb költségtényező a felhasznált takarmány alapanyagok közül - mondta lapunknak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója. Az árak jelentősen nem ingadoznak, nincsenek beszállítói problémák. - Csak gondoljunk vissza a vitamin árrobbanásra vagy az orosz embargó kezdetén jelentkező európai szintű tejkészletek felhalmozódására, milyen áringadozások történtek - mondta Kulik.

Az is igaz, hogy a több mint két éve zajló vámháború teljesen átrendezte a szójapiacot, az Egyesült Államok első számú vevője Kína helyett ma már az EU. A kínaiak pedig Brazíliából szerzik be szójaigényüket, ahonnét korábban Európa vásárolt. Az árat azonban ez nem befolyásolta: a szója tonnánkénti ára ma is 380-410 dollár körül ingadozik, mint két éve - mondta a Vitafort vezérigazgatója.

A szójapiacot jelenleg nem befolyásolja az afrikai sertéspestis. A statisztikai adatok szerint az elmúlt években a magyar szójatermés harmadát-felét adták el külföldre. A magyar szójaexport meghatározó célországai Németország, Ausztria és Szerbia, de van kivitel Horvátország és Olaszország irányába is.

Az Agrárminisztérium adatai szerint Magyarországon idén 168,7 ezer tonna szójatermés várható, ami kevesebb ugyan a tavalyi 174,2 ezer tonnánál, az elmúlt öt évi átlagnál viszont 6,1 százalékkal több. A hektáronkénti hozam is 2,8-2-9 tonna lehet, hasonlóan a tavalyihoz. A szója vetésterület európai szinten növekedett és eddig jók az idei termésátlagok is, a kilogrammonként 96-98 forintos szójaárakról ugyanakkor nem lehet elmondani, hogy magasan vannak - mondta Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese.

Az amerikai szója egy része továbbra is eljutott Kínába, brazil kereskedőkön keresztül. A világpiaci átrendeződéstől alapvetően óriási kilengéseket nem várnak - tette hozzá a szakember. A hazai piacon mintegy 50 ezer tonna szója fogy el, a többit, többségében dara formájában, importból fedezik a felhasználók. A hazai termés többségét exportálják, a GM-mentes felárral együtt, ami piactól függően változó, jellemzően 5-10 százalék - mondta Bányai Tibor.

A magyar jogrend tiltja a hazai GM termesztést, ezt ki kell használnunk, óriási gazdasági potenciál van benne - mondta Kulik. Ráadásul a tejben a legkönnyebb kiváltani a szóját. Ezt sok helyen már meg is tették. Érdemes az üzletek polcain körbenézni és látható, hogy a hazai tejek többségén olvasható már a GM-mentes termelésből felirat is - mondta.