Az Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt.
A bizottság továbbá úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az ország nem biztosít élelmiszert azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt.
A bizottság másik határozata értelmében eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál, amiért Magyarország nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását - jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület.
Bűncselekménynek nyilvánított segítségnyújtás
A bizottság közleményében emlékeztet, hogy 2018 júliusában a testület felszólító levelet küldött Magyarországnak az ún. "Stop Soros" törvénycsomagra vonatkozóan, mely törvények bűncselekménynek nyilvánítják a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket, és tovább szűkítik a menedékjog kérelmezésének jogát. Kielégítő válasz hiányában a bizottság ezután indokolással ellátott véleményt küldött 2019 januárjában. Az erre érkezett magyar hatósági válasz elemzését követően a testület úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál.
A bizottság szerint a magyar jogszabályok az alábbiak tekintetében összeegyeztethetetlenek az uniós joggal:
- A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet és a befogadási feltételekről szóló irányelvet.
- Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely a menedékjogra való jogosultságot azon személyekre szűkíti, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. A menedékjog iránti kérelem további elfogadhatatlansági indokai értelmében nem kaphatnak menedékjogot azok a személyek, akik olyan országból léptek be Magyarország területére, ahol nem üldözték őket, de amely nem felel meg a biztonságos harmadik ország kritériumainak. Ezért ezek az elfogadhatatlansági indokok az uniós vagy a nemzetközi joggal nem összeegyeztethető módon korlátozzák a menedékjogot. Így a nemzeti szabályok sértik az uniós menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, a kvalifikációs irányelvet és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
Tranzitzóna
A magyar kormány kapott egy felszólító levelet is az Európai Bizottságtól a szerbiai határnál lévő magyarországi tranzitzónákban tartózkodó személyek helyzete miatt, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és akik egy harmadik országba való visszaküldésre várnak.
A bizottság véleménye szerint a magyarországi tranzitzónákban való kötelező tartózkodásuk az EU visszatérési irányelve értelmében őrizetben tartásnak minősül. A bizottság megállapítja, hogy a magyarországi tranzitzónák őrizeti körülményei, különösen az élelmiszerek visszatartása, nem felelnek meg a visszatérési irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott fizikai körülményeknek.
A helyzet sürgősségére való tekintettel a bizottság aggályainak megválaszolására Magyarországnak 1 hónap áll a rendelkezésére, amelyet követően a bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már számos esetben hozott ideiglenes intézkedéseket, és arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról. 2018 júliusában a bizottság eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságánál a menedékkérők magyarországi tranzitzónákban való őrizetben tartásával kapcsolatban. Az ügy a bíróság előtt jelenleg folyamatban van - emlékeztet a bizottság közleményében.
Eljárás helytelenül alkalmazott irányelv miatt
Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál, amiért az ország nem teszi lehetővé a "huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogállású, harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását, és ezáltal helytelenül alkalmazza a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelvet (a Tanács 2003/109/EK irányelve).
Az irányelv ugyanis előírja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább 5 éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken - ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot - egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival. Az eljárás indítását megelőzte, hogy a bizottság 2018 júliusában felszólító levelet, majd 2019 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.