Az uniós kohéziós pénz egy részének zárolásának nagyon egyértelműen számszerűsíthető követelménye is van, mégpedig az, hogy idén 150 milliárd forintos kiigazító csomagot kell végrehajtani a magyar költségvetésben, és erről mihamarabb döntést kell hozni - írta a Policy Agenda kutatóintézet a legfrissebb elemzésében. Ennek a korrekciónak pedig nem lehet semmilyen egyszeri tételből (például megmaradt magánnyugdíjpénztári vagyonból) álló eleme sem, mivel éppen ezt a fajta költségvetési politikát kritizálta, és nem ismeri el az Európai Unió.

Ha optimista szemszögből közelítjük meg az unió határozatát, akkor valóban lehet úgy értékelni, hogy már a június 22-ei ülésén dönthet az Európai Unió Tanácsa (annak Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa - Ecofin) a pénzügyi szankciók megszüntetéséről, és lehetővé teszi a kohéziós források zárolt részének felhasználását, ennek azonban komoly ára lesz az elemzés szerint.

A döntést már a következő hetekben meg kellene hozni a kormánynak

A költségvetési éven belül nagyon nehéz kiigazítást végezni, különösen így lenne, ha az évből már csak alig pár hónap lenne hátra. Az eredeti tervek szerinti szeptemberi időpontra ugyanis már olyan mértékűvé válhatna a költségvetési források felhasználása, hogy lehetetlen bármilyen érdemi kiadáscsökkentést, vagy bevételnövelést elérni. A döntést tehát már a következő hetekben meg kellene hozni - hangsúlyozza a kutatóintézet. Az EU döntéshozó szerve egyértelműen meghatározta, hogy mekkora mértékű intézkedéscsomagot vár el, és milyen határidővel. Magyarországnak egyértelműen bizonyítania kell hitelképességét és hitelességét is az EU és az IMF részére.

A 150 milliárd forintos kiigazító csomag költségvetési szempontból nem tűnik jelentősnek a Policy Agenda szerint, nehézsége abban áll, hogy még ebben az évben kell megvalósítani. Ez komoly kihívást jelent, ami politikai konfliktusokat eredményezhet.

Csökkentetik a kiadásokat, de mit is?

A kormány saját állítása szerint nemrég egy 30 milliárd forintos kiadáscsökkentő csomagot fogadott el. De ennek egyelőre csak a keretei vannak meg, mivel a döntésről tanúskodó kormány-határozatban sem számok, sem pontos intézkedések nincsenek nevesítve. A határozatban a kormány a minisztereket arra utasítja, hogy újabb javaslatokat fogadjanak el a gyógyszer-támogatási kiadások idei csökkentésére, valamint az egyes fejezetek esetében is azonnali intézkedéseket dolgozzanak ki újabb megtakarítások érdekében, főleg ez utóbbit nehéz számszerűsíteni. Ám ha ez valóban 30 milliárdot jelentene is, akkor is kellene még "találni" sürgősen még hozzá 120 milliárdot.

Bevételnövelésre is szükség lenne

A Policy Agenda megvizsgálta, milyen egyéb lehetőségei vannak a kormánynak - az elemzés alapján nagyon szűk a mozgástér. A feszített költségvetési helyzetben nehéz további zárolásokat végrehajtani, de a létszámcsökkentés is problémás, mivel az évet a kormány 6700 kormányzati alkalmazott elbocsátásával kezdte, ráadásul nem valószínű, hogy a további leépítések jelentős azonnali megtakarítást hoznának.

Az év közbeni gyors adóemelés komoly végrehajtási kockázattal jár, de elvileg megvalósítható, kérdés, mennyire sérülne az üzleti bizalom, és milyen politikai kárral járna. A Policy Agenda szerint ezzel együtt nem elképzelhetetlen például a kedvezményes áfakulcs emelése, esetleg év közbeni módosítások a személyi jövedelemadó rendszerében.

Veszélyes elkölteni a tartalékot

Bár a költségvetésben elvileg rendelkezésre áll egy nagyságrendileg 300 milliárd forintos tartalék, ez ilyen megtakarítási célra aligha fordítható, mivel az EU tagállamainak pénzügyminiszterei és a Bizottság sem üdvözölné, ha a tartalék jelentősen csökkenne, mivel azt elvileg arra különítették el, ha a magyar gazdaságba vetett bizalom csökkenni látszana, és csak a tervezetnél nagyobb kamattal tud az ország forráshoz jutni, hiteleit törleszteni, esetleg az adóbevételek csökkennének, akár a külső konjunkturális folyamatok miatt is.

Bár a kormány nyilván igyekszik meggyőzni az EU-t arról, hogy e tartalékok egy részére talán nincs szükség, a Policy Agenda szerint szinte bizonyos, hogy szükség lesz a kiadási oldal mérséklése (beruházások elhalasztása, gyógyszerkiadások csökkentése, korábban elindított programok leállítása) mellett bevételnövelésre is, ami az adók, járulékok vagy illetékek növekedését, tehát a vállalatok és háztartások terheinek növelését fogja jelenteni, a bizalom és a kiszámíthatóság további megrendülésének számszerűsíthető kára mellett.