A MOK saját felmérése alapján több kifogást is megfogalmazott az első havi kifizetések kapcsán - mondta  Éger István. Mint kifejtette, bár a kommunikáció béremelésről szól, a papírok szerint az alapbértől függetlenül, külön soron megjelenő illetménykiegészítést kaptak az egészségügyi dolgozók, ami aggodalmat kelt a jövőre és a folyamatosságra nézve.

Mint kiemelte, az augusztus eleji folyósítás kapcsán egyértelművé vált, hogy nemcsak a teljes alapellátást mellőzték, hanem a számos olyan intézményt és munkavállalót, akiknek a törvény szerint az illetménynövekmény járna, közte  Ózd, Siklós, Nagyatád, Gyöngyös kórházait, Hajdú megye járóbeteg intéményeit, vagy a budaörsi rendelőintézetet.

A MOK elnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, hogy mindazon szakorvosok, akik korábban éppen a munkaadójuk javaslatára kikerültek az alkalmazotti körből, és közreműködői vagy vállalkozói szerződéssel látják el a munkájukat - több száz orvosról van szó - szintén nem kaptak béremelést.

Elmondta, ugyan örömmel hallotta, hogy jövőre újabb forrásokat akarnak béremelésre fordítani, azonban ennek a költségvetés eddig megismert számaiban nincs nyoma. Ugyanakkor az ott szereplő háziorvosi kasszára szánt 80 milliárd forintnak legalább a két és félszeresére van szükség ahhoz, hogy a háziorvosok kapuőri funkciója megvalósulhasson. Az orvosok elvándorlásának megállításához pedig 2013 és 2014 elejétől a mostanihoz hasonló mértékű emelésre lenne szükség - tette hozzá Éger István.

Folyamatosan egyeztettek

Az egészségügyi dolgozók idei béremeléséről az egészségügyi államtitkárság folyamatos és konstruktív egyeztetéseket tartott az orvosok és szakdolgozók szakmai, érdek-képviseleti szervezeteivel, köztük a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) is - közölte az államtitkárság szerdán az MTI megkeresésére. A rendelkezésre álló források elosztásáról szóló egyeztetéseken a MOK képviselői is részt vettek.

Kifejtették: az a tárgyalópartnerek előtt is ismert volt, hogy béremelést az állami, önkormányzati, egyházi, illetve dolgozói tulajdonban álló, járó- és/vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó, a kormányrendeletben felsorolt intézményekben dolgozó azon orvosok, szakdolgozók és egyéb diplomások kapnak, akik egészségügyi tevékenységet végeznek, és közvetlenül részt vesznek vagy munkájuk nélkülözhetetlen a betegellátásban. Az erről szóló kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyek betöltése feljogosít a béremelésre.

A béremelés nagysága eltérő attól függően, hogy milyen munkakört tölt be a béremelésre jogosult munkavállaló. Orvosok, szakorvosok, fogorvosok esetén a bruttó 350 ezer forintos havi jövedelem alatt keresők havonta csaknem 65 ezer forintos emelést kaptak; az e fölött keresők béremelése 10 ezer forintonként 5 ezer forinttal csökken. A szakdolgozók esetén új bértáblát vezettek be. Ennek nyomán fizetési osztálytól függően ezer és 25 ezer forint között van a bruttó béremelés összege, míg az egyéb diplomások több mint 31 ezer forintos bruttó béremelésben részesülnek havonta.

Az államtitkárság közleményében felidézte: az Országgyűlés 2011 júliusában támogatta a népegészségügyi termékadó szeptember elsejei bevezetéséről szóló előterjesztésüket. A termékadó bevezetésének egyik célja az volt, hogy a magyar lakosságot az egészségesebb táplálkozás felé terelje, míg a másik, hogy "az ebből származó bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja, amelyhez hozzátartozik a gyógyítók bérének rendezése is" - fogalmaztak, hozzátéve: "ennek eredménye az idei béremelés". Most csaknem 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült a januárig visszamenőleges hatályú béremelésből. Ennek a július bérekkel átutalt összeg csaknem 17 milliárd forint - tették hozzá.

Az egészségügyi államtitkárságnak az a szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével kibővítik a béremelésben részesülők körét - áll az államtitkárság közleményében.