A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) az elmúlt időszakban több alkalommal megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára kiírt pályázatokkal összefüggő problémákkal kapcsolatban. Érdemi változás azonban nincs.
Habár az állandó működési költségek fedezésére a Nemzeti Együttműködési Alap szolgál(na), a szövetség pályázata, mint az 2016. március 30-án kiderült, csupán arra volt érdemes, hogy a várólista 1287. helyét szerezze meg és egyáltalán nem részesült támogatásban. Hasonló a visszajelzés több tagszervezete részéről: a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) a várólista 1047. helyére "kapaszkodhatott fel" - írják közleményükben.
Ehhez társul a 2015-ben teljesen átalakított pályázati rendszer ("FV-I-15" kategória kód), amely korábban még elégségesnek bizonyult, most már azonban a fogyasztóvédelmi egyesületek a "folyamatos működés" feltételének sem tudnak megfelelni. Épp annak a feltételnek, amelyet velük szemben a fogyasztóvédelmi politika támaszt, emellett nem is tudják ellátni a fogyasztóvédelmi törvény 45. § (1) bekezdésben meghatározásra került feladataikat.
A fentiekre egy megoldás van csak, mégpedig, ha a pályázati rendszer továbbfejlesztése keretében szakít az illetékes NFM a 2015-ben bevezetett gyakorlattal és olyan projekteket dolgoz ki, amelyek illeszkednek a fogyasztóvédelmi törvényben rögzített klasszikus szakmai feladatok közé.
Ugyanis korábban a NFM és annak fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkársága volt az, amely gyökeresen eltért a Nemzetgazdasági Minisztérium által kialakított és jól bevált gyakorlattal. E szerint ugyanis a pályázatok korábban évről-évre biztosították a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek állandó és kiszámítható, egy éves időtartamra szóló működését ("érdekfeltárás-érdekérvényesítés" címszóval), még akkor is, ha a rendelkezésre álló pénzforrások szűkösebbé váltak.
Gyengül a civil érdekvédelem és a fogyasztóvédelem
Mint pedig az látható, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) nem bizonyult alkalmasnak a jelzett problémák megoldására és a működési költségek fedezésére. Tapasztalataink szerint ugyanis a megítélt támogatási összegek csekélyek és egyáltalán nem elegendőek a fogyasztók érdekében végzett hatékony és eredményes projektek megvalósítására. Arról már nem is szólva, hogy jellemzően önerő meglétét követelik, amely feltételnek az egyesületek nehezen tudnak megfelelni - áll a közleményben.
2015-ig a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztérium volt és ezt követően lett az illetékes szaktárca az NFM. Ezt követően történtek jelentős változások a fogyasztóvédelemben - nem jó irányban. Ezek érintik a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét is, a rendelkezésre álló költségvetési források jelentősen csökkentek.
A fogyasztóvédelmi hatóság is a szervezeti átalakítások miatt problémákkal néz szembe a jövőben, a civil érdekvédelem meggyengülése mellett pedig a hatósági működéssel kapcsolatos kérdőjelek sem tesznek jót a fogyasztóvédelemnek.
A FEOSZ továbbra is olyan pályázatok bevezetését szorgalmazza, amelyek ténylegesen biztosítják a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt tevékenységek folyamatos végzését. Ennek köszönhetően a fogyasztóvédelmi egyesületek valóban működni tudnának egy olyan rendszerben, amely nem csak egyéves időtartamban teszi lehetővé feladataik ellátását - írták.