Ma kezdődik az új közbeszerzési törvény általános vitája, a Transparency International Magyarország (TI) levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, hogy a törvényjavaslat korrupciós kockázataira felhívja a figyelmet - közölte a TI. A szervezet a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők maguk alakíthatják ki a beszerzés eljárásrendjét (az eljárások kétharmadánál), amelyhez nem kapcsolódik megfelelő ellenőrzés, valamint azt, hogy kormányhivatal alá rendelték az elsőfokú jogorvoslati fórumot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot.

A ajánlatkérők az eljárások háromnegyedét (2010-ben 74 százalékát) az EU értékhatár alatt bonyolították le, amelynek értéke az összes beszerzés 26,5 százalékát tette ki, azaz évente 400-500 milliárd forintot, így az ezekre alkalmazható egyedi eljárásrenddel megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyeztetik. Jelenleg az Országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá kívánják alakítani. Ha a jelenlegi tanács helyett egy kormányhivatal működik, ami a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolja, a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra - véli a korrupcióellenes szervezet.

A törvényjavaslat egyik jelentős hiányossága a TI szerint, hogy "keretjogszabályi" struktúrára való hivatkozással számos fontos területtel nem foglalkozik, így a megoldandó problémák egy részét kiveszi a közbeszerzési törvényből. Ezzel számos alapvető kérdést, például a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokat nem törvényi szinten fogják szabályozni.

Itt sem egyeztettek

Az évente 1500 milliárd forint elköltését szabályozó közbeszerzési eljárás az érdekellentétek és a korrupciós kockázatok miatt széleskörű egyeztetési folyamat megtartását indokolták volna. Ennek ellenére a törvényjavaslat érdemi egyeztetése elmaradt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek csak formálisan tett eleget - hangsúlyozza a TI.


A korrupcióellenes szervezet többek között azt is hiányolja, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozik megfelelően az ellenőrzés kérdésével, és súlyos problémaként jelölte meg a különböző gazdaságpolitikai céllal indokolt, a versenyt hátrányosan befolyásoló intézkedéseket. Ilyen például a hirdetmény nélküli eljárások alkalmazásának nagyarányú bővítése, a kis- és középvállalkozások indokolatlan előnyben részesítése más cégekkel szemben.

 

Az MSZP is bírál

Az MSZP szerint a kormány közbeszerzési törvényjavaslata a mutyizásnak, a korrupciónak és a barátok helyzetbe hozásának enged teret. Göndör István frakcióvezető-helyettes szintén élesen bírálta az egyedi eljárásrend kialakításának lehetővé tételét, szerinte ez a klientúraépítésre nyit lehetőséget. Szerinte nem világos az összeférhetetlenség és annak szabályozása, kik zárhatók ki a közbeszerzésből. Úgy látja: azzal, hogy eltűnik a szövegből az erőforrást nyújtó szervezet fogalomköre, újra megjelenhetnek ajánlattevőként, akik "csak egy aktatáskával rendelkeznek". Göndör kifogásolta azt is, hogy az előterjesztés szűkíti a jogorvoslat lehetőségét és a Közbeszerzések Tanácsa állami hivatallá válik. A legnagyobb ajánlatkérő szabályozza a közbeszerzési folyamatot és hogy milyen legyen a felügyelet - idézte Göndört az MTI.