Magyarországnak a következő években a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az energetikai beruházások számára kedvező környezet kialakítására, illetve az energiahatékonyság növelésére - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pénteken bemutatott, a hazai energiapolitikát értékelő elemzése. A dokumentum emellett megjegyzi, Magyarország jelentős mértékben hozzájárult a régiós energiabiztonsághoz, ugyanakkor a folyamat folytatására van szükség.

 

Csökkentek a stratégiai készletek

Az elemzés emlékeztet arra, hogy Magyarországon a földgáz energiaellátásban szokatlanul magas részarányt tölt be, ráadásul nagyrészt egy irányból, Oroszországból érkezik a tüzelőanyag. A nemzetközi szervezet alapvetően kedvezően ítéli meg a 2006-os gázellátási problémákat követően tett kormányzati intézkedéseket - többek közt a tárolókapacitások növelését, illetve a törekvést a beszerzési útvonalak diverzifikálására (a határkeresztező kapacitások fejlesztésével). A 2010-re elkészült algyői stratégiai gáztározó kapcsán azonban megjegyzik, az 1,2 milliárd köbméteres előírt minimumkapacitást a magyar kormány a felére csökkentette, ami ellentétes a gázkészletek biztonságára vonatkozó általános céllal. Az IEA ezért a lépés újragondolására tesz javaslatot, illetve arra, hogy a stratégiai készleteket valóban csak az ellátásbiztonság érdekében használja fel a kabinet. (A biztonsági földgázkészletet idén július elsejével 1,2 milliárd köbméterről 915 millió köbméterre csökkentette Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a 2012. június végéig tartó gázévben - a 285 millió köbméteres különbözetből a Magyar Villamos Művek Zrt. részesült, gázpiaci belépése ürügyén.)

 

Sok a gond a távfűtéssel

A távfűtési rendszerek hatékonysága kapcsán az IEA elemzése megjegyzi, a távhőszolgáltatók jellemzően helyi monopolhelyzetben vannak, ami nincs jó hatással a hatékonysági törekvésekre. Ennek ellensúlyozására minimumkövetelmények meghatározását javasolja a szervezet. Az elemzés külön kiemeli a lakótelepek helyzetét, a korszerűsítések támogatására itt alacsony kamatozású támogatott hiteleket javasol az ügynökség, de elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a közszolgáltató cégeket a beruházások végrehajtására kötelezze a kabinet, amit aztán a keletkezett megtakarításokból fedezhetnének a vállalatok. A távfűtés kapcsán a mérhetőség és szabályozhatóság hiányát emeli ki a dokumentum, a távfűtéses lakások negyedében áll rendelkezésre ilyen lehetőség. Az IEA javaslata szerint a mérések kötelezővé tételére, és átlátható számlázásra van szükség ezen a területen. A távfűtésnél is a támogatási rendszer átalakítását hangsúlyozza az ügynökség, az energiafogyasztás ösztönzése helyett a takarékosság elismerésével.

Stabilitásra és átláthatóságra lenne szükség

A befektetési környezet, illetve a beruházásösztönzés kapcsán még kritikusabb hangot üt meg az ügynökség, amely a magyarországi villamosenergia-igény várható növekedése mellett (a megújuló energia cselekvési terve 2020-ig 25 százalékos növekedéssel számol) az erőműpark elöregedésére hívja fel a figyelmet. Befektetésekre ezért mind a hálózati fejlesztések, mind a termelői kapacitás területén szükség van - mind az igénynövekedés, mind a korszerűtlen üzemek kiváltása érdekében. Az IEA-tagországok tapasztalatai azt mutatják, hogy a befektetők számára a legfontosabb a törvények és egyéb szabályozók stabilitása, kiszámíthatósága és átláthatósága. A szektor független és objektív felügyeletét pedig hiteles és megfelelő erőforrásokkal rendelkező szabályozó intézményekre kell bízni - teszik hozzá. A kedvező befektetői környezetet biztosító modellel a gyakori szabályozásváltozásokat, illetve a megnövekedett állami árkontrollt és a különböző új adónemeket állítja szembe az IEA, kiemelve e tényezők befektetésekre gyakorolt negatív hatását. Az ügynökség arra biztatja a kormányt, hogy biztosítson kiszámítható és vonzó keretfeltételeket a magyar energetikai infrastruktúrába befektetni szándékozók számára - fogalmazott Nobuo Tanaka, az IEA igazgatója a jelentés budapesti bemutatóján.

A paksi bővítés részleteire várnak

A magyar kormány pragmatikus hozzáállását emelte ki Tanaka az alacsony kibocsátású (megújuló, illetve nukleáris) áramtermelés kapcsán, hozzátéve azonban, hogy a lehető leghamarabb tisztázni kell az atomerőmű bővítésének mértékét, a jelenlegi blokkok 2030-as években várható leállását követő időszakra. Mindezt főként az sürgeti, hogy annak jelentős hatása lesz más, jelenlegi és jövőbeni áramtermelési technológiák helyzetére és jövedelmezőségére - tette hozzá. A magyar kormánynak a korábbinál pontosabban meg kell határoznia, hogy a villamosenergia-ellátás mely lehetőségeit preferálja, annak érdekében, hogy a piaci szereplők meghozzhassák a szükséges befektetési döntéseket. Erre alkalmas lehet a kabinet által nemrégiben elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégia - fogalmaz az elemzés.

 

Hatalmas potenciált rejt a hatékonyság

Az egy főre jutó magyarországi energiafogyasztás ugyan az OECD-átlag alatt van, az energiahatékonyság javítása gyakorlatilag minden szektorban jelentős potenciált rejt, ezek feltérképezése és realizálása jó hatással lehet az energiaimport csökkentésére, illetve az állam számára megtakarítást hozhat - fogalmaz az elemzés. Az IEA emellett (illetve ehhez kapcsolódóan) az energiatudatosságot és -takarékosságot lakossági árszint alkalmazását javasolja az áram, a gáz, illetve a távfűtés területén is - a befagyasztott díjtételek ugyanis nem segítik elő ezt a folyamatot. A valós költségeket tükröző árak vonzóvá tehetnék Magyarországot új piaci szereplők számára, amelyek hozzájárulhatnának az infrastrukturális fejlesztésekhez is. A kormánynak meg kell szüntetnie az energiafelhasználást ösztönző támogatási rendszert, a rászorulók számára ehelyett közvetlen támogatásokat kell biztosítania - hangsúlyozta Tanaka.

 

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-Eco beszámolója szerint úgy fogalmazott, az IEA ajánlásait elfogadhatónak tartja, megérti az ügynökség tisztán piaci szempontú megközelítését, de egyes javaslatok kapcsán a magyar kormánynak tekintettel kell lennie az ország lehetőségeire, a lakosság fizetőképességére.

 

Minden szektorban csökkenteni kell

Magyarországnak módot kell találnia arra, hogy csökkentse áram- és hőtermelő szektorának szén-dioxid-kibocsátását, ezt követően pedig hasonló intézkedésekre van szükség a közlekedésben - hangsúlyozza az IEA jelentése. Energiahatékonysági intézkedésekre minden szektorban szükség van, ennek előmozdítására megfelelő eszköz lehet például egy kibocsátásra vonatkozó új adónem.