Komoly problémákat tárt fel az Állami Számvevőszék a Magyar Államkincstárnál folytatott ellenőrzésén, amelyet a 2013-2015. közötti időszakra vonatkoztatva végzett. Az egyik legfontosabb hiányosságot az elszámoltathatóság területén találták: a megállapítás szerint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése - a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatok, valamint a kockázatkezelési és monitoring rendszerek hiányosságai miatt nem volt szabályszerű - derül ki a hivatal jelentéséből.

Problémát jelentett, hogy a vizsgált időszakban dokumentáltan nem mérték fel és nem állapították meg a Magyar Államkincstár gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint nem határozták meg az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket. Így megvolt a kockázata annak, hogy elmarad a gazdálkodási tevékenységgel összefüggő kockázatok és várható hatásuk olyan időben való jelzése, amikor még megelőző módon lehet a megfelelő intézkedéseket, döntéseket meghozni. De az sem megnyugtató, hogy a belső ellenőrzési feladatokat ellátó Ellenőrzési Főosztály végezte, amely ellentétes a belső ellenőrök funkcionális függetlenségére vonatkozó jogszabályi előírásokkal.

A jogsértő belső szabályozás kockázatot jelentett a működés és a gazdálkodás szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtására, a kiadási előirányzatok szabályszerű felhasználására.

A szerződések is rosszak voltak

A Magyar Államkincstár vagyongazdálkodási tevékenysége sem volt szabályszerű: a bérleti szerződések megkötése során a szerződő felek vonatkozásában nem győződtek meg az átláthatóság követelményének érvényesüléséről, ennek következtében fennállt a kockázata, hogy olyan vállalkozással kerültek szerződéses kapcsolatba, amelynek tulajdonosi szerkezete nem átlátható, így nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.

Volt, amit jól csináltak, de annyira azért nem

A Magyar Államkincstár 2013-2015. évi pénzügyi gazdálkodása viszont szabályszerű volt. Az elemi költségvetés megállapítása és az előirányzatok felhasználása során betartották az előírásokat, az éves beszámolási kötelezettségeket.

A szervezet szakmai feladatait érintő változások lebonyolítása is szabályszerű volt, azonban a vezetői feladatok átadás-átvétele hiányosan történt meg. Az államkincstár a központosított illetmény-számfejtő rendszer és a helyi önkormányzatok részére távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó elektronikus információs rendszer bevezetésével és alkalmazásával összefüggő feladatait nem látta el szabályszerűen: a központosított illetmény-számfejtő rendszer alkalmazásában voltak hibák. A rendszer működtetésének alapvető feltételeit nem biztosították, mert a rendszerrel kapcsolatos információbiztonsági kontrollokat nem megfelelően alakították ki.

A Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó elektronikus információs rendszer működésének szabályait nem alakította ki megfelelően, így nem volt biztosított az adatok szabályszerű kezelése és védelme. De itt a területen a pénzügyi ellenőrzési feladatokat nem törvényileg helyesen végezték. A kincstárnál kiépített integritás kontrollok a kockázatokhoz mérten nem voltak megfelelőek, nem nyújtottak védelmet a korrupció ellen. (Korrupció: Simán lenyomjuk a régiót - állítja egy friss jelentés).

A Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása nem volt szabályszerű az alapítói okiratok hiányosságai, valamint a Magyar Államkincstár elnöke teljesítményértékelésének elmaradása miatt. Az Állami Számvevőszék a nemzetgazdasági miniszternek három, a Magyar Államkincstár elnökének 16 javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy a szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetésre kerüljenek.

A kép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.