Élénk vita folyik a magyar kormányon belül is arról, hogy aranykorban élünk-e - mondta Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján. A közgazdász ebben nem foglalt állást, viszont erős véleményt fogalmazott meg a jelenlegi gazdaságpolitika kapcsán.
Szavai szerint minél közelebbről nézzük a magyar gazdaságot, annál több kérdést lehet megfogalmazni.
Nagy a száguldás
A gazdaság egyértelműen száguld: idén a tavalyihoz hasonló, 5 százalékhoz lehet közel a GDP-bővülés üteme, így a magyar fejlettség elérheti az uniós átlag 72 százalékát. A látszólag gyors tempó ellenére azonban a régió elhúzott mellettünk. Például 2010-2018 között a balti államok 17-21 százalékkal zárkóztak fel az európai átlaghoz, a magyar gazdaság viszont csak 7 százalékra volt képes.
Kiugróan alacsony a magyar felzárkózási ütem az egy főre jutó fogyasztásban, ott ugyanis csak 6 százalék volt 2010-2019 között a javulás. Hasonlóan rossz a helyzet a termelékenységnél: 2010-2019 között a növekedés mértéke összesen 9-10 százalék, azaz az éves átlag 1 százalék alatti - ez megegyezik a fejlett Európa átlagával -, ehhez képest például a lengyelek bő kétszeres ütemet hoztak össze.
Itthon mindenki a gázra lépett
A 2018-2019-es magas GDP-ütem a 2,5 százalék körüli potenciális növekedés felett jár. Ennek a fő oka az erőteljes prociklikus gazdaságpolitika, amelyet a fiskális, a monetáris és a jövedelempolitika egyaránt maximálisan segít - állapította meg Surányi György.
A jelek szerint a magyar gazdaságpolitika nem fogadta meg az 1995 előtti és a 2001-es időszak fő tanulságát, amely úgy szól: a fenntartható növekedést az exportnak és a magánberuházásoknak kell húzniuk. Ettől az útról látványosan letért a magyar gazdaság az utóbb három évben - miközben az egyensúlyi mutatók nem álltak fejre.
Ez az erózió egyelőre nem olyan erős, hogy az veszélyeztetné a jelenlegi gazdaságpolitika fenntarthatóságát
- fogalmazott az MNB volt elnöke.
Az egyik fontos növekedési alapot az uniós források felhasználása jelenti - ez azonban Surányi szerint nem folytatható a végletekig, főleg mert az unió idővel egyre kevesebb forrást biztosít. Ez ugyanolyan keresletteremtést jelent, mintha a fiskális vagy a monetáris politika lépne.
A másik bázist a túlzó költségvetési források jelentik.
A harmadik növekedési oldalt a negyedévről negyedévre lazuló monetáris politika jeleneti. A növekvő negatív reálkamatszint ugyanis egyre erősebb hitelezési stimulust jelent. Az állampapírok hozamgörbéjének hosszú oldalát pedig az MNB művi úton szorítja le. Az MNB nem konvencionális eszközeinek alkalmazása indokolt volt 2013 és 2016 vége között, ma már azonban nem - szól az értékelés. A jegybank akkor stimulálja a hitelezést, amikor már nincs erre szükség.
A magyar jegybank tudatosan gyengíti a forintot - jelentette ki Surányi György. Ehhez az egyik fontos eszközt az alacsony reálkamat jelenti.
Csakhogy naiv dolog egy kicsi nyitott, gazdaságban megmondani, hogy az árfolyam hova menjen
- mondta a volt jegybankelnök.
Az árfolyam befolyásolását a kormány azzal is segíti, hogy a devizapiac helyett az MNB-nél váltja át az euróban beérkező uniós forrásokat.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jövedelempolitika is prociklikus: a korábbi évek két számjegyű üteme után idén is összejön 7 százalék körüli reálbér-emelkedés.
Nem lesz ennek jó vége?
Az elmúlt két év gyors gazdasági növekedése nem fenntartható: bár a jelenlegi kormányzat nem szereti a tankönyvre való hivatkozást, de az bizonyos, hogy a tartós túlkereslet nyomán idővel beindul a belső fogyasztás és az infláció. Ez zajlik jelenleg a szemünk előtt - mondta a közgazdász.
Bár lehet azt mondani, hogy (az import beindulása miatt - a szerk.) van újra lehetőség az adósság növelésének, ez azonban nem volna szerencsés, különösen a mostanihoz hasonló, nem versenyképes szerkezetben. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy amennyiben a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, akkor a következő években egyszerűen elfogy az elérhető munkaerő.
Jelenleg nincs olyan eszköz, ami megakadályozza az infláció növekedését. Akkor nyomjuk a gázt, amikor már nincs további mozgástér, az élénkítés kikezdi az egyensúlyt néhány év alatt - foglalta össze a helyzetet Surányi György.
És eközben a világban
A világgazdaságban ami biztos, az a bizonytalanság - mondta a közgazdász. Értékelése szerint a világgazdaság lassul, de recesszió egyelőre nincs. A jó hír az, hogy a visszaesések gyakorisága az utóbbi 40 évben csökkent, ezzel együtt bizonytalan a következő eljövetelének ideje. Az is jól látszik azonban, hogy tele van a világ kockázatokkal: a globális kereskedelmi háború és nyomán egy esetleges leértékelési háború, brexit és az olasz helyzet egyaránt veszélyes lehet. Az is igaz, hogy idővel önbeteljesítő lehet egy negatív várakozás - a többségi vélemény jelenleg az,hogy a következő válság valószínűleg kisebb lesz a 208-2009-esnél