A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Berlin arra számít, hogy a svájci bankszámlákra szökött jövedelmek, vagyonok felderítésével jelentős új adóbevételhez juthat 2013-tól, amikor a most elfogadott intézkedések életbe lépnek. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a szerződést ratifikálja a két ország parlamentje, ami Németországban jelenleg valószínűtlennek látszik. A törvényhozás felsőházában többségben lévő ellenzéki szociáldemokraták ugyanis vétóval fenyegetnek, mert szerintük az egyezmény segíti a korábban eltitkolt jövedelmek legalizálását és túl alacsonyan szabja meg a svájci számlákon lévő német pénzek adókulcsait.

Az utóbbi terén az utolsó pillanatban a bírálók szája ízének megfelelő változás történt: az eltitkolt jövedelmekre visszamenőleg 21−41 százalékos adót vetnek ki a korábban tervezett 19−34 százalék helyett. Az alpesi országba utalt megtakarítások után a jövőben 26,4 százalékos kamatadót kell átutalni a német költségvetésnek. Azok a német állampolgárok, akik öröklés útján jutnak svájci bankszámlához, választhatnak, hogy saját személyi adózásukhoz illeszkedően fizetik-e be az ez után járó közterheket vagy ragaszkodnak a számla névtelenségéhez, vállalva az ezért járó 50 százalék feletti adófizetést.

A kiterjedt adóelkerülésre úgy derült fény, hogy a Crédit Suisse egyik alkalmazottja illegálisan kicsempészte a hazájuk adóhatósága elől bujkáló német ügyfelek adatait, amit jó pénzért eladott a német kormánynak. Az ügy komoly feszültséget okozott a hagyományos banktitokhoz ragaszkodó Svájc és Németország között.