Magyarországon a 2011-ben tovább nőttek a régiók közötti különbségek - derül ki a KSH által ma publikált előzetes regionális GDP-adatokból. Továbbra is Budapest és tágabb környéke a magyar gazdaság súlypontja. Bár a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je az országos átlaghoz viszonyítva 2011-ben 3,2 százalékponttal csökkent 2010-hez képest, ez nem befolyásolta kiemelkedő gazdasági előnyét. Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az országos átlaghoz viszonyított teljesítmény 1,0, illetve 0,4 százalékponttal csökkent, miközben a többi régióban nőtt (1,2-2,6 százalékponttal) az előző évihez képest.
A GDP fele Közép-Magyarországon készül
A 2011-es, folyó áron számított 27 886 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) 48,2 százalékát Közép-Magyarországon, 26,3 százalékát a Dunántúlon, 25,5 százalékát az alföldi és az északi nagyrégiókban állították elő.
| Régió | 2009 | 2010 | 2011 |
| Közép-Magyarország | 12 562 | 12 953 | 13 427 |
| Közép-Dunántúl | 2 347 | 2 546 | 2 728 |
| Nyugat-Dunántúl | 2 383 | 2 649 | 2 853 |
| Dél-Dunántúl | 1 684 | 1 713 | 1 760 |
| Dunántúl | 6 416 | 6 909 | 7 342 |
| Észak-Magyarország | 1 909 | 1 952 | 2 015 |
| Észak-Alföld | 2 492 | 2 513 | 2 674 |
| Dél-Alföld | 2 245 | 2 277 | 2 425 |
| Alföld és Észak | 6 647 | 6 744 | 7 116 |
| Összesen | 25 626 | 26 607 | 27 886 |
| Forrás: KSH | |||
A központi régió részesedése 2011-ben tovább csökkent (0,5 százalékponttal), miközben a Dunántúl súlya 0,3, az alföldi és északi térségben lévő régióké pedig 0,2 százalékponttal nőtt 2010-hez képest. A Dunántúl javuló teljesítményét a Közép- és Nyugat-Dunántúl feldolgozóipari teljesítményének - ezen belül is leginkább a jármű-, gyógyszer-, valamint a gumi-, műanyaggyártás - átlagnál nagyobb mértékű bővülése okozta.
Tovább nőttek a régiós különbségek
Országos átlagban az egy főre jutó GDP értéke folyó áron 2011-ben 5,1 százalékkal, 2 millió 797 ezer forintra nőtt. Az egy főre jutó adatok alapján a régiók közötti különbségek tovább nőttek, miközben a rangsor az előző évekhez képest nem változott. A továbbra is első helyen álló Közép-Magyarország és az utolsó helyen lévő Észak-Magyarország közti különbség 2,66-szoros. Közép-Magyarországot figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat- Dunántúl és a legfejletlenebb régió között ennél lényegesen kisebb, 1,69-szeres volt a különbség; ugyanez 2009-ben 1,52-szeres, 2010-ben pedig 1,64-szeres volt.
Jász-Nagykun-Szolnok hármat lépett előre
Az egy főre jutó GDP alapján a megyék fejlettségi sorrendjében 2011-ben csak kis változás volt. A listán tíz megye megőrizte helyét, hét megye egy, 1-1 megye három, illetve két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A rangsorban a legtöbbet, három helyett javító Jász-Nagykun-Szolnok - a megyék átlagához viszonyított - 5,2 százalékpontos előrelépése az ipar teljesítményének, azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának köszönhető.
| Megye/régió | 2009 | 2010 | 2011 | 2009 | 2010 | 2011 |
| Budapest | 5770 | 5838 | 6037 | 1. | 1. | 1. |
| Pest | 2174 | 2324 | 2371 | 4. | 5. | 6. |
| Közép-Magyarország | 4275 | 4374 | 4509 | I. | I. | I. |
| Fejér | 2160 | 2341 | 2646 | 5. | 4. | 4. |
| Komárom-Esztergom | 2512 | 2723 | 2879 | 3. | 3. | 3. |
| Veszprém | 1770 | 1951 | 1986 | 13. | 10. | 11. |
| Közép-Dunántúl | 2133 | 2322 | 2498 | III. | III. | III. |
| Győr-Moson-Sopron | 2741 | 3171 | 3476 | 2. | 2. | 2. |
| Vas | 2102 | 2281 | 2495 | 7. | 6. | 5. |
| Zala | 2107 | 2207 | 2254 | 6. | 7. | 7. |
| Nyugat-Dunántúl | 2390 | 2661 | 2871 | II. | II. | II. |
| Baranya | 1779 | 1797 | 1815 | 12. | 13. | 15. |
| Somogy | 1631 | 1715 | 1787 | 16. | 15. | 16. |
| Tolna | 1957 | 1983 | 2115 | 8. | 8. | 8. |
| Dél-Dunántúl | 1773 | 1815 | 1879 | IV. | IV. | IV. |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 1583 | 1651 | 1725 | 17. | 16. | 17. |
| Heves | 1796 | 1844 | 1921 | 11. | 12. | 12. |
| Nógrád | 1182 | 1199 | 1250 | 20. | 20. | 20. |
| Észak-Magyarország | 1570 | 1624 | 1696 | VII. | VII. | VII. |
| Hajdú-Bihar | 1887 | 1970 | 2080 | 10. | 9. | 9. |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 1742 | 1642 | 1848 | 14. | 17. | 14. |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 1396 | 1453 | 1521 | 19. | 19. | 19. |
| Észak-Alföld | 1664 | 1690 | 1810 | VI. | VI. | VI. |
| Bács-Kiskun | 1703 | 1731 | 1895 | 15. | 14. | 13. |
| Békés | 1442 | 1490 | 1612 | 18. | 18. | 18. |
| Csongrád | 1917 | 1950 | 2030 | 9. | 11. | 10. |
| Dél-Alföld | 1699 | 1734 | 1860 | V. | V. | V. |
| Összesen | 2557 | 2661 | 2797 | - | - | - |
| Forrás: KSH | ||||||
Baranya megye viszont két hellyel hátrább került a hozzá közel álló fejlettségű Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok mögé. Országos átlag feletti fejlettsége továbbra is Győr-Moson-Sopronnak és Komárom-Esztergomnak van. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye pozíciója 2011-ben sem változott, 2000 óta a rangsor utolsó két helyén állnak. A főváros és Nógrád megye közötti különbség továbbra is jelentős, 4,8-szeres volt, 0,1 százalékponttal csökkent 2009-2010-hez képest.