Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében - mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor.
A szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói május végéig kapták meg új munkaszerződés-tervezetüket, amellyel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amelyből megtudhatják, mennyi pénzt fognak keresni, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül.
Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg. A PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig. Vannak olyanok is, akiknek egyáltalán nem változott a bére, sőt olyan is, aki kevesebbet kap, bár utóbbit törvény tiltja.
Van olyan szakképzési centrum, ahol az alapbér mellé járó pótlékokat (mint az osztályfőnöki vagy a munkaközösség-vezetői pótlék) is "alapbéresítették", vagyis a béremelés részeként tüntették fel.
A kormány képviselői által sokat emlegetett béralkuról semmit sem tudni: az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni.
Gosztonyi szerint amit a kollégák kézhez kaptak, az nem béralku, hanem bérdiktátum.
Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is. Ők elindítottak egy felmérést, de sok centrumban titoktartásra kötelezték az oktatókat.
Nagy Erzsébet szerint ez abszurd, ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az érintettek megoszthassák egymással a szerződések tartalmát, a megajánlott bért.