A magyarországi turizmus teljesítményére az elmúlt években nem lehetett panasz: a vendégéjszakák száma a 8-9 évvel ezelőtti, évi 20 milliós szintről mostanra 30 millió fölé emelkedett. Eközben természetesen az árak is növekedtek, de utóbbi üteme lassabb volt, mint a forgalom emelkedése. Egészen mostanáig.

Az Eurostat adatai szerint - amely a statisztikába nem csak a kereskedelmi szálláshelyek, de a magánszállások is beletartoznak - 2013 és 2017 között a vendégéjszakában mért forgalom 5-7 százalékkal emelkedett, tavaly már ez 4 százaléknál is kevesebb volt, idén az első félévben - éves bázison - pedig 0,4 százalék, vagyis lényegében stagnált.

Eközben a harmonizált fogyasztói árindex a szálláshely-szolgáltatásoknál tavaly már 5,6 százalékkal, idén 4,9 százalékkal nőtt, holott korábban 2-3 százalékos volt az áremelkedés üteme. 2018 volt ráadásul az első év 2010 óta, amikor az áremelkedés üteme meghaladta a vendégéjszakákban mért forgalom emelkedését.

Az, hogy nem nő már olyan ütemben az éjszakák száma, mint korábban, nem magyar sajátosság, a legtöbb európai országban ez a tendencia. A 2019-es magyar áremelkedés azonban a harmadik legmagasabb a finn és a bolgár után.

Persze ez sem nagyon meglepő, ha az alacsony bázist nézzük. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) idei első félévi trend riportja szerint a 35 legnagyobb európai város szállodái (a fenti statisztikák a teljes turisztikai szegmensre vonatkoznak - szerk.) közül Budapest csak a 27. helyet foglalja el átlag nettó 87,3 euróval. Szobaárban egyébként Bécs (108 euró), Prága (91,4 euró) Pozsony  (88 euró), Budapest  (87,3 euró) és Varsó (75,6 euró) követték egymást az első félévben.

Bár a grafikonon is jól látható a fordulat, még túl rövid idő telt el, hogy ki lehessen jelenteni: az áremelés miatt tört meg a turizmus lendülete. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy 2018 és 2019 nyara számos extrém időjárási anomáliát hozott, amely szintén hatást gyakorolhatott az emberek turisztikai döntéseire.

Miért kellett árat emelni?

A magyarországi szállodai szobaárak emelését az elmúlt években gyorsan növekvő bel és külföldi kereslet, az ennek hatására javuló szobafoglaltság tette lehetővé. Az ezek eredményeként kialakult magasabb jövedelmezőség teremtette meg annak pénzügyi fedezetét, hogy a szállodák el tudták kezdeni a 2008-10 közötti pénzügyi, gazdasági válság miatt elmaradt felújításokat, fejlesztéseket, melyekre a hazai turizmus versenyképességének megtartására feltétlenül szükség van.

Egyébként az mtü által indított kisfaludy szálláshelyfejlesztési program is ezt célozza - mondta lapunknak Kovács István, a MSZÉSZ elnöki tanácsadója, aki példaként az esztergomi Vária Valéria hotelt hozta fel, amely 2008-ban kapott építési engedélyt, végül csak a szerkezetkész állapotig jutottak és most lesz esély arra, hogy az építkezés befejeződjön.

A Napi.hu részletesen is foglalkozott a beruházással. A félkész hotel sokáig Gimesi Sándor helyi vállalkozó tulajdonában lévő céghez tartozott, de 9 évig nem tudta befejezni az építkezést. A cég tavaly év végén adta el a szerkezetkész hotelt a Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó Solva Property-nek. Ő is úgy becsülte, hogy az építkezés befejezéséhez további 4-6 milliárd forint minimum szükséges. A munkát végül a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt.-t nyerte el.

Kovács István szerint a közismert munkaerőhiány miatt gyors ütemben nőnek a munkabérköltségek is, ami ugyancsak indokolja az árak emelését. A szakember hozzátette, hogy nem csak felújítások, új szállodaépítések is kezdődtek az országban, melyeket hasonlóképpen a szállodák javuló jövedelmezősége ösztönöz. csak budapesten bel- és külföldi magánbefektetetések révén kb. 3000-3500 szobával nőhet a kínálat a következő 3-4 évben, amiből 800 -1000 szobát várhatóan már az idén átadnak.

Nagyon nehéz megmondani, hogy az áremelés miként hat majd a keresletre, főleg annak tükrében, hogy a brexit, a kínai-amerikai kereskedelmi háború és a német gazdaság lassulásának hatásai egyelőre ismeretlenek és komoly kockázatot jelentenek az egész iparágra - mondta.