Az új jogszabály az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt módosít. Hatályon kívül helyezi továbbá a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló, 2011-ben elfogadott jogszabályt. Az alternatív befektetési alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenységként befektetések kezelésével és kockázatkezeléssel kell, hogy foglalkozzon, egy vagy több alternatív befektetési alapot kezelve.
A törvény részletezi, hogy miként kaphatnak engedélyt az alapok és az alapkezelők. A befektetési alapkezelő akkor kaphat engedélyt, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró, ingatlanalap kezelése eseten legalább 300 ezer euró induló tőkével. Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a 250 millió eurót, a szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyeleti díjat fizet, a törvény ennek számítását is meghatározza, majd részletezi az alap- és a letétkezelők működési feltételeit.
Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlósi állományába tartozók juttatása január 1-jétől tízezer forinttal emelkedik. Az elfogadott változtatás az indoklás szerint lehetőséget ad arra, hogy miniszteri rendelkezés alapján a kiegészítő juttatás 80 százaléka alanyi jogon, 20 százaléka pedig teljesítményértékelés alapján, differenciáltan járjon.
A törvényhez zárószavazás előtt újabb módosító javaslatokat nyújtott be a gazdasági miniszter. Így került be a jogszabályba, hogy a bankfiókban történő ingyenes készpénzfelvételre jogosultság csak bankkártya hiányában illeti meg az ügyfelet.
Emellett kis mértékben enyhítették a megbízható szerencsejáték-szervezőkkel szemben támasztott követelményeken.