Az Európai Unió országainak többségében tavaly érdemben csökkent az államháztartási hiány. Az egyensúly helyreállítása miatt a gazdasági növekedés megállt, sőt a tavalyi év negyedik negyedévében az unió és az eurózóna gazdasági teljesítménye negatívba fordult, egyes tagállamok esetén már recesszióról is beszélhetünk - olvasható a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A hazai gazdaságot továbbra is kettősség jellemzi: a belső kereslet változatlanul gyenge, míg az export és ezzel összefüggésben az ipar GDP-hozzájárulása jelentős. Emellett a kis súlyt képviselő mezőgazdaság bázishatással összefüggő magas növekedési rátája is érdemben hozzájárult az elmúlt negyedévek gazdasági teljesítményéhez. A háztartások fogyasztási kiadásait visszafogja a szektor mérlegalkalmazkodása, a gyenge árfolyam, illetve rövid távon a végtörlesztés. A lassú munkaerő-piaci fordulat, az szja-átalakítás, valamint a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok egyösszegű kifizetése ellenére a legnagyobb belső felhasználási tétel stagnálást mutatott az elmúlt év során. A beruházások alakulása szintén a gazdaságban megfigyelhető kettősséget tükrözi: a feldolgozóipari gépberuházások dinamikus bővülése a járműgyártás nagyprojektjeihez köthető, az általános befektetési klíma azonban továbbra is rendkívül kedvezőtlen.

Visszafog a költségvetési kiigazítás az idén

Az idei évben a belső felhasználási tételek további zsugorodását várjuk. Ennek hátterében az idei évre tervezett, GDP-arányosan 2 százalékot meghaladó költségvetési kiigazítás, a banki hitelezés csökkenése, az emelkedő infláció és a kedvezőtlen beruházási klíma áll. Az export a külkereskedelmi partnereink alacsonyabb növekedése miatt tovább lassul, azonban a hatást ellensúlyozzák az autóipari nagyberuházások, valamint a gyenge árfolyam. A kutatócég a bruttó hazai termék 0,1 százalékos növekedésére számít az idén, amit felhasználási oldalról csak a nettó export támogat, míg a fogyasztás 1,2 és a beruházás 2,2 százalékos csökkenését prognosztizáljuk.

Ennek megfelelően 2011-re a GDP 1,8 százalékát kitevő folyófizetésimérleg-többletet várunk. Jövőre azonban kiegyensúlyozottabb növekedésre számítunk. Ebben nagy szerepe lehet a 2013-ra várt hitelezési fordulatnak, a külső keresleti dinamika ismételt emelkedésének és a csökkenő inflációnak. A gazdasági bővülés 2013-ban elérheti az 1,5 százalékot, amihez a fogyasztás növekedése is érdemben hozzájárulhat.

Nem lesz meg a hiánycél

Bár az idei évből még csak néhány hónap telt el, a várható hiány alakulása szempontjából fontos kormányzati bejelentéseken vagyunk túl, másrészt megváltozott némileg a gazdasági folyamatokra vonatkozó prognózisunk is. Kedvezőtlenül érinti az idei deficitcél megvalósításának esélyeit a némileg lefelé módosított növekedési előrejelzés, valamint azon intézkedések csoportja, amelyek növelik az állami terheket a devizahitelesek megmentésére kidolgozott konstrukciókban - fogalmaz a ccég.

Ugyanakkor egyértelműen javítják az államháztartás egyensúlyát a költségvetés szeptemberi benyújtása és decemberi elfogadása között kihirdetett adóemelések, a szabadon felhasználható tartalékok növelése, és a tervezettnél várhatóan érdemben nagyobb infláció. Az elmúlt három hónapban nyilvánosságra került intézkedések, folyamatok hatása nagyjából kioltja egymást. Megmaradtak azonban a korábban feltárt kockázatok, melyek elsősorban az alacsonyabb növekedéshez és a kiadás oldali megtakarítások (pl. egészségügy) végrehajtásához kapcsolódnak. Mindezek miatt GDP-arányosan 0,7 százalékos további költségvetési kiigazítás szükséges ahhoz, hogy az államháztartás idei GDP-arányos ESA-hiánya ne haladja meg a tervezett 2,5 százalékot, ugyanis jelen helyzetben az idénre 3,2 százalékos, 2013-re 2,5 százalékos hiányt vár a Századvég.