Hazánkban a méhnyakrák miatti halálozás ugyan lassú csökkenést mutat, de a relatív halálozási kockázat még így is magas: az Európai Uniós országok átlagának mintegy háromszorosa, az osztrák nők halálozási szintjének pedig körülbelül két és félszerese, amit leginkább azzal indokolnak, hogy kevesen vesznek részt a szűréseken a kockázati csoportba tartozó (25-65 éves) nők közül. A probléma megoldásának egyik lehetséges módja a személyes meggyőzés: megszólítani azokat, akik soha vagy nagyon ritkán mennek el a szűrésre, illetve a szűrés lakóhelyhez közel vagyis "helybe-vitele". Ezt célt szolgálja a védőnői méhnyakszűrési program országos kiterjesztése - írta az ÁNTSZ.
A védőnői méhnyakszűrés tantárgyként bekerült a védőnő hallgatók képzésébe, a 2014/2015-ös tanévtől felvételt nyert védőnő hallgató, már úgy végzi el az egyetemet, hogy képes és alkalmas a méhnyakszűrés végzésére is. A védőnők beszámolói szerint számos alkalommal sikerült olyan nőket meggyőzniük a szűrés fontosságáról, akik akár évtizedek óta nem jártak nőgyógyásznál.
A program másik elemeként ingyenes vastagbélszűrésre kapott meghívót több mint 22 ezer lakos Csongrád megyében. A programhoz 117 háziorvosi praxis csatlakozott. Olyan háziorvos is van közöttük, aki az összes meghívottjánál elérte, hogy megtörténjen a székletvér vizsgálat.
A vastagbélszűrésre való mozgósítással, a szűrés folyamatával kapcsolatos tapasztalatok, valamint külföldi példák, hazai felmérések adatai alapján most készül az a tanulmány, amely megfelelő alapot biztosít a szakpolitika számára a népegészségügyi célú vastagbélszűrés országos kiterjesztéséről szóló döntéshozatalhoz.