Öt hónap alatt nagyjából 4,1 milliárd forint adóbevételre tett szert a közkassza azokból a csekély összegű befizetésekből, amelyeket például a napszámost felfogadó gazdák, a kisegítő személyzetet időlegesen alkalmazó kereskedők és vendéglátósok, a segédmunkást felvevő építőipari cégek vagy a statisztákat foglalkoztató filmes vállalkozások fizetnek be. A havi nyolcszázmilliós adóbevétel valóban kis tételekből adódik össze: a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazásakor napi ötszáz forintot kell leróni, más időszakos dolgozóknál naponta ezer forint a teher, az alkalmi színészek egynapi közreműködése esetén pedig háromezer forintot vár az államkincstár.
Az alkalmi munkavállalás a jelek szerint nem csak a közkassza helyzetén javít: több százezer személy megélhetését segíti a legális időszaki munkavégzést lehetővé tevő, egyszerű szabályrendszer.
Idén, június elejéig majdnem 370 ezer ember szegődött el egy-egy napra vagy kicsivel hosszabb időre alkalmi munkásnak - mondta a Magyar Nemzetnek Aszalós Andrea. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóreferense megjegyezte: a mezőgazdasági munkák és a turisztikai szezon lényegében csak most kezdődik, miként az építőiparnak kedvező időszak nagy része is előttünk áll. Mivel ezekben az ágazatokban veszik fel a legtöbb alkalmi munkást, így gyanítható, hogy nem marad el az adatok számottevő emelkedése. A munkaadók telefonon és interneten jelenthetik be idénymunkásaikat, s már okostelefonon is intézhetők az ügyek.
Az előírások betartását az idén szigorúan ellenőrzi a NAV, az idényjellegű foglalkoztatás áttekintése a kiemelt szempontok között szerepel. E területen ugyanis - az utóbbi évek tapasztalata szerint - előfordulnak szabálytalanságok. Legtöbbször az, hogy a munkáltató csak késve jelenti be alkalmazottait - az adminisztrációt előre el kell végezni.