Az év vége a magyar költségvetés szempontjából sok esztendőn keresztül rendkívül rizikós volt: izgultak az egykor volt Pénzügyminisztériumban, hogy befolynak-e az várt adóbevételek, s teljesülnek-e a pár hónapja hozott megszorító intézkedések, így talán elfogadható szinten - ám jóval a maastrichti kritérium felett - tartható az államháztartás (áht) hiánya. Volt, amikor ez is kevés volt, ekkor a hiány elszállt és nem jutott hitelhez a magyar kormány.

Ma teljesen más a helyzet: az adóbevételek messze meghaladják a tervezettet, nem várt felül bevételek "esnek be" százmilliárdos nagyságrendben - elég csak az MNB 50 milliárdos osztalékbefizetésére, a földértékesítésekre vagy épp a GE (ex General Electric) extra 270 milliárd forintos társasági adóbefizetésre utalni. A földárverésekből 270 milliárd forintos bevétele keletkezik az államnak - ebből idén vélhetően csak 110 milliárd forint kerül a költségvetésbe -, a többi pedig 2017-ben folyik be. Ám ezzel a bevétellel sem a 2016-os, sem a jövő évi költségvetés nem számolt, vagyis "talált pénz". Ezen felül keletkezett mintegy 306 milliárd forintnyi maradvány, amelyet nem tudott elkölteni az eredetileg tervezett célokra a kormány, így ezeket az összegeket újraosztották parlamenti jóváhagyás nélkül.

Kontroll nélkül marad a költségvetés

Elvileg az extra pénzeket a kormány nem költhetné el, hisz a költségvetés ura a törvényhozás, a kormány "csak" a költségvetési törvény végrehajtására jogosult. Ez így szokás a parlamentáris demokráciákban és így volt két évtizeden keresztül Magyarországon is, ám az utóbbi években olyan mértékben lazultak fel az áht-ra vonatkozó jogszabályok, hogy a kormány gyakorlatilag kénye kedve szerint csoportosíthat át a maradványokból. A parlament lemondott az ellenőrzési jogáról az államháztartási törvényben adott felhatalmazással, míg a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék erre soha nem is volt alkalmas. Az utolsó szakmai kontrollt a költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca jelentené, ám a jelek szerint ma már a költségvetési politikával kapcsolatos lényegi döntések nem az NGM-ben születnek, azokat sok esetben csak befolyásolni tudják. Mára az NGM kompetenciája vélhetően a kormány döntéseinek "lepapírozásra" korlátozódik.

November végén az áht egyenlege 54 milliárd forintos többletet mutatott, ezzel szemben Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter - még véletlenül sem az államháztartási gazdálkodásért felelős Varga Mihály - az utolsó kormányinfón azt közölte: a kormány december 31-ére a GDP két százalékának megfelelő hiányt célzott meg. Végül e téten is emeltek, az NGM által december 20-án nyilvánosságra hozott prognózis már a GDP 2,1-2,3 százalékára rúgó hiányt ígér december 31-re, ami 991,4 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt takar. Vagyis egyetlen hónap alatt az egyenleget 1040 milliárd forinttal akarják rontani - más szóval ennyi pénzt terveznek elkölteni.

Az 1040 milliárd forint nagyságrendileg a Magyar Honvédség  hároméves költségvetésének, illetve a közoktatási intézményfenntartó (Klik) csaknem kétéves kiadásainak felel meg - magyarán ennyi pénzből ésszerű, tervezett hatásvizsgálatokkal alátámasztott reformokat lehetne finanszírozni. Ám a jelek szerint a kabinetnek nincsenek stratégiai tervei a fiókban, így a rendelkezésére álló pár hétben csak arra futja, hogy gyorsan elköltse a GDP 2 százalékára rúgó összeget. E döntés részbeni lepapírozását jelenti az a december 17-i kormányhatározat, amely 306 milliárd forintot osztott újra.

A kapkodást jelzi, hogy még az átcsoportosítás mértékét is sikerül elrontani: a szombaton megjelent tízoldalas kormányhatározat még 306,8 milliárdos átcsoportosításról írt, a két nappal később megjelent Magyar Közlöny pedig az összeget 251,3 milliárdra módosította - azaz vélhetően még a kormányban sem tudják, hogy mennyi pénzt "lapátolnak ki" az ablakon.

Inkább kárba menjen, mint pocsékba

Tíz nap alatt 250 vagy akár 600 milliárd forintot elkölteni értelmesen nem lehet; a kormány döntésének egyetlen célja lehet: az államháztartás hiány növelése - mondta lapunknak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) vezetője. A kormányzati logika szerint a hiánynövelés mögött az húzódhat meg, hogy amennyiben túl jó lenne a 2016-os egyenleg, akkor a 2017-es 2,4 százalékos GDP-arányos hiány már sokkal rosszabbul festene, hisz ez egyik évről a másikra 600-700 milliárdos egyenlegromlást jelentene. A másik megfontolás a növekedés bármi áron való gerjesztése - abból a megfontolásból, hogy az államháztartásból "kilapátolt" százmilliárdok beruházásként vagy közösségi fogyasztásként az idei utolsó negyedéves GDP-számot húzza felfele. Az "inkább kárba menjen, ne pocsékba" elv mentén gazdálkodik a kormány - láthatóan így gondolkodnak a kormányban - véli a szakember.

Az év végi költekezés az átlátható gazdálkodás több aspektusát is sérti: erre jó példa az 118,8 milliárdos kiadási tétel, amely a kormányhatározat szerint "az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására" szerepel - mondta Romhányi. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter december 16-án jelentette be, hogy 54 milliárd forintot adnak az egyházi iskoláknak még az idén, erre fel szombaton a kormányhatározatban már 118,8 milliárdos tétel szerepel. Az 54 milliárd is azt jelenti, hogy az egyházi oktatás arányaiban jóval több támogatást kap, mint az állami közoktatás - hisz az egy plusz fillért nem kapott -, ami önmagában sérti a világnézetileg semleges oktatáshoz való jogot.

Ám amíg a Klik egy fillért sem kapott és az egyházi iskolák pedig 118 milliárdot, annak az az oka, hogy az egyházi iskolák az államháztartáson kívül vannak - vagyis ez a pénz 10 nap alatt - legalábbis papíron - elkölthető. Ezzel szemben a Kliknél e pénz elköltése nem csak a valóságban, de papíron is több hónapos folyamat, így az nem az idei, hanem a 2017-es hiányt rontaná - magyarázta Romhányi. Véleménye szerint ettől függetlenül az egyházi iskolák vezetőinek főhet a feje, hogy értelmesen ekkora pénzt hogyan költsenek el.

Amit nem tudtak elkölteni

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy miből maradt meg a 306 milliárd forint: olyan nagyívű projektekről van szó, amelyek nem voltak pontosan megtervezve, ám a kormány erőltette, hogy ezek a pénzek bekerüljenek a 2016-os költségvetésbe.

Így például 80,7 milliárd forint marad meg a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemeléséből, 40,2 milliárd forint a Kiemelt közúti projektekből és 59,1 milliárd forint a Nemzeti Olimpia Központ, magyarán a Puskás Stadion építésből. A most nyilvánosságra hozott kormányhatározat szerint 40,7 milliárd forint maradt meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban - ennyivel kevesebbet költöttek a közmunkásokra. Ezen több tízmilliárd forintos egyedi tévedések, túltervezések mellett több mint százmilliárd forintos maradványtétel is keletkezett - ami költségvetési gazdálkodás velejárója -, ám sok kicsi sokra megy: így jött össze a 306 milliárd forintos elköltetlen maradvány.

Tízmilliárdért kisvasút, százmilliárdért egyházi iskola

Az is sokatmondó, hogy mire mennek el a pénzek: Lázár János kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón egyetlen konkrétumot mondott: újra konszolidálják a kórházakat, erre 80 milliárd forintot szánnak. A pénz nem egészségügybe, nem annak fejlesztésre megy, hanem az államháztartáson kívüli beszállítók - közüzemi szolgáltatók, gyógyszergyárak - kifizetésére, magyarán a rezsire megy el.

Ettől a pénztől sem a betegnek, sem az orvosnak sem a kórházaknak nem lesz jobb - minden marad a régiben, az adósság pedig jövőre minden bizonnyal újratermelődik. Az ominózus kormányhatározat ezzel szemben 10-10 milliárdot szavaz meg a "keskeny nyomtávú vasutak fejlesztésre" - magyarul a kisvasutakra -, de ugyanennyi jut a Népliget rekonstrukciójára is. A kormány 4,9 milliárd forintot adott a Belügyminisztériumnak "kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra" - feltehetőleg ez a pénz is azonnal "ömlik majd ki" az államháztartásból valamely piaci szolgáltatóhoz.

Az év végéig hátralevő pár napban 2,8 milliárd forintot kap az útdíjbeszedő cég, félmilliárdot a kisvárdai várfürdő, 3,1 milliárdot a diósgyőri stadion. De "egyéb sportlétesítmény-fejlesztésekre" is kifizetnek még az idén 39,6 milliárdot, és más stadionokra, sportcsarnokokra további 19 milliárd forintot. Az egyetemek szintén kapnak 3,9 milliárdok beruházásokra - de ezt a pénzt három héten belül el kell költeniük.

Nemcsak a stadionokra, de sporttámogatásokra is ömlik a pénz: 10,6 milliárdot kapnak a versenysportok, ezen felül jut még 3 milliárd a Magyar Labdarúgó Szövetség működésére, de 118,5 milliárd forint megy az egyházi (oktatási) beruházásokra is.

Mire juthatna ebből a pénzből?

Az optimális az lenne, hogy amíg nincs a kormánynak részletesen kimunkált terve, addig egy fillért sem költ el a pluszbevételekből - mondta Romhányi. A költekezésnél el kell különíteni az egyszeri bevételeket és a tartósan rendelkezésre álló többletpénzeket. Az egyszeri bevételeket pedig nem szabad felélni, mert ezáltal prociklikussá válik a költségvetés - vagyis akkor "segít rá" a növekedésre, amikor az fundamentálisan is erős, más szóval ettől erősebben leng ki az inga.

A tartós bevételeket viszont a fiókból elővett leegyeztetett stratégiai programok alapján kellene elkölteni - ezek lehetnek reformok vagy akár adó- és járulékcsökkentési programok is. Az elmúlt években nem készültek el ezek a programok, így nincs mihez nyúlnia kormánynak. Nem csoda, hogy jobb híján marad a költségvetési pluszbevételek rapid "kilapátolása" az államháztartásból, ami a lehető legtávolabb áll az átlátható felelős költségvetési gazdálkodástól - fogalmazott Romhányi Balázs.