Az elmúlt 4 évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében, ennek ellenére az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül - derül ki az Italos Karton Egyesülés online felméréséből. A résztvevők válaszai alapján 10-ből 9-en szelektíven gyűjtik a papír hulladékot, a tejes és gyümölcsleves dobozok szelektív gyűjtése mégsem éri el az EU-s átlag felét.
A felmérésből az látszik, hogy a lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során, melyek csomagolása legalább 30 százalékban valamilyen újrahasznosított anyagból készültek.
A megkérdezettek 65 százaléka áldozna több pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát. Igaz, hogy ez az összeg csupán 10 százalékkal több, de látszik a hajlandóság.
Viszont itt jelentkezik a probléma is: épp az italos kartonok nagy része készül újrapapírból - vagyis újra feldolgozott hulladékból -, valamint ez is lenne a legfőbb alapanyag. A hazai vásárlók viszont még nem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel: a visszagyűtjés európai uniós átlaga 49 százalék ennél az alapanyagnál, míg hazánkban csupán 20 százalékát gyűjtik szelektíven az ilyen csomagolási hulladéknak és az elmúlt években, hazánkban ez a szám csak stagnál.
Pedig rengeteget vásárolunk ebből: az Italos Karton Egyesülés felmérése szerint a hazai háztartások 41 százalékánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt a felmérésben szereplő családok közel 15 százalékánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10 dobozt is. Ha közülük mindenki visszagyűjtené az ezekből keletkező hulladékot, akkor évente megközelítőleg 38 ezer fát menthetnénk meg a kivágástól.
A válaszadók 38 százalékánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, melynek egyik oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a szemléletformáló programok bevezetése.
A magyarok legfontosabb információforrásának az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák számítanak. A felmérésben résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja.
A válaszadók 20 százaléka már gyermekkorában megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez hozzá tartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31 százalékának még mindig nincs lehetőség a munkahelyén vagy az iskolájában erre.
A lakosság közel 20 százaléka továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak. A begyűjtést követően válogatásra kerülnek és csak aztán újra hasznosításra. Ez történik a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása.
Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladék udvarokat.