Az Offshore Wind jelentése szerint múlt szombaton a China Three Gorges (CTG) összekapcsolta három széltengeri projektjét, és azóta 3,1 GW offshore termelő szélkapacitást ad a hálózatra. A magyarországi összes szélerőmű potenciál (329MW) mintegy tízszeresét jelentő CTG projekt időre, az előre jelzett költségszint betartásával készült el.
A három offshore projekt: közül a Yangjiang Shapa a legnagyobb (1,7 GW), de a Jiangsu Rudonggal (1,1 GW) párban egyben e két beruházás a két első 1 gigawatt feletti méretű tengeri szélerőmű is Kínában. A harmadik tag a trojkában hozzájuk képest szinte apró: a Jiangsu Dafeng H8-2 - mely azonban a kínai partoktól 72 kilométerre, vagyis az eddigiek szerint a legtávolabb működő tengeri szélpark - “mindössze" 300 megawattos.
A CTG júliusban jelentette be, hogy a 2019 óta épülő-bővülő, öt fázisúvá terebélyesedő Shapa beruházással átlépték az 1 GW méretet. A közeli városról, Sharpáról elnevezett projekt összesen 269 tengeri szélturbina telepítésével végződik, melyeket a szárazföldi központi irányítóközponttal 220 kV-os kábellel köznek össze.
Novemberben a vállalat kétszer is nagy bejelentést tett: először arról, hogy befejezték a Jiangsu Dafeng H8-2 38 darab 4,5 MW-os és 20 darab 6,45 MW-os szélturbinájának telepítését, majd a hónap végén pedig azt, hogy üzembe helyezték azt a 100 darab, egyenként 4 MW-os szélturbinát is, mely a Rudong fejlesztés H6-os fázisát jelentette. Ez utóbbival úgy kalkulál a cég, hogy csak e projekttel évente 2,4 TWh tiszta energiát tud majd a kínai villamos energia rendszerbe betermelni. Decemberben viszont már arról érkezett hír, hogy a cég a Sárga-tengeren három szakasszal is végzett a Jiangsu Rudong telepítése során is, így a CTG csak 2021-ben összesen 800 MW-tal növelte Kína működő tengeri szélenergia-kapacitását.
A becslések szerint csak a Yangjiang Offshore Wind Power Project 4,7 milliárd kilowattóra hálózati villamos energiát fog tudni évente biztosítani Kína számára. Ez mintegy kétmillió modern háztartás éves áramfogyasztásának megfelelő villamosenergia-mennyiség.
Most jön csak a java
A kínai offshore flotta növekvőben van, a világ 42 GW méretű összkapacitásából Fitch Ratings legutóbb olyan prognózist adott ki a kínai szélenergiatermelés előtt álló időszakra, mely szerint főként a folyamatosan csökkenő beruházási egységáraknak köszönhetően reálisnak tekinthetők azok a központi tervek, melyek a 2020 végi szinthez képest 2021-2025 között 5-6-szorosára bővítendő offshore szélenergia-kapacitás beépítését irányozták elő.
Ráadásul az energiamixben is folyamatos erősítésre lehet számítani a tengeri széltől, mivel a világban ez lesz a trend. A GWEC Global Offshore Wind 2021 jelentésében az áll, hogy a világ eddig mindössze 2 százalékát telepítette a tengeri szélenergia-kapacitásnak, amelyre az évszázad közepéig szükség lesz ahhoz, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás legrosszabb hatását. Adatszerűen pedig az olvasható a jelentésben, hogy a 2020-as év globális szinten 6,1 GW-os offshore gyarapodásból Kína “vitt el” több mint 3 GW-ot, ám idén mindezt 7,5 GW-tal még megfejeli. És bár a jelenlegi információk alapján felvázolt növekedési görbében a 2021-es adat kiugrónak és megismételhetőnek majd csak az évtized végére tűnik, Kína 2022-2030 között akár 50 GW-os ugrást is elvégezhet.
A DW december elején kiadott szélenergiás körképében egy tanulmányra hivatkozva azt írta, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a legolcsóbb zöldenergiás kombó az lehetne, ha a globális energiaigény 76 százalékát napenergiával, 20 százalékát szélenergiával állítanánk elő. Ahol azonban kevesebb a napsütés, ott ezek az arányok eltolódnának, így - tudományos alapon - a szélenergia részaránya lényegesen magasabb lenne például Észak-Európában, az USA közép-nyugati részén és Észak-Kínában is. Utóbbi térségben ez az arány akár 72 százalék is lehetne - a szél javára.