Egy év alatt 317 millió forint vesztesége lett amiatt a Zöld Bicske Kft. nevű közszolgáltató szemétszállító cégnek, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV, kukaholding) nem fizette ki teljes egészében a 2018-as költségeit - derül ki a Zöld Bicske Kft. ügyvezetője, Teszár Tamás által a felcsúti polgármesternek írott leveléből. A cég szolgáltatási térképe szerint 22 település tartozik a bicskei központú társasághoz. A Zöld Bicske viszi el a szemetet a Vál-völgyi Felcsútról és a Dunakanyarban fekvő Pilismarótról is, de ők felelnek olyan gazdag települések szemetéért is mint Üröm, Telki vagy Pilisvörösvár.

A levél szerint a kukaholding a lakosonkénti 14 500 forint átlagos költségükből csak 10 500 forintot fizetett ki, ebből jött össze a tetemes veszteség. Pedig jelentősen növekedtek a cég költségei: míg 2017-ben tonnánként 9 ezer forintot kellett fizetniük egy tatabányai hulladéklerakónak a vegyes hulladék ártalmatlanításáért, 2018-ban pedig már 17 500 forintot kellett volna fizetni tonnánként. A különbséget a cégnek senki nem fizette ki, a felhalmozódott díjtartozás miatt pedig a tatabányai hulladéklerakó idén áprilistól nem fogadta be a Zöld Bicske által gyűjtött szemetet.

Kapcsolódó

A finanszírozási probléma lényege: a hulladékkezelési közszolgáltatás jelenlegi magyarországi rendszerében más viszi el a hulladékot és más állítja ki számlát a lakosságnak. Ezt a szisztémát az Orbán-kormány vezette be. A központi számlázást a 2016-ban megalakult NHKV kapta feladatul, ám nem megy zökkenőmentesen sem a behajtás, sem a konkrét munkát végző helyi, önkormányzati szemétszállító cégek kifizetése. A lakosság által fizetett szemétdíj pedig a rezsicsökkentés miatt 2013 óta nem emelkedik.

Az a fránya piaci ár

Azt pedig a 24.hu írta meg, hogy 2016-tól a - a rezsicsökkentéssel ellentétes folyamatként - országos szinten nő a kommunális hulladékkezelés költsége. A hulladékelszállításhoz kapcsolódó egyik leglényegesebb változás évek óta, hogy a kommunális (vegyesen gyűjtött) hulladékok tekintetében a kezelési díj (amelyet az elszállítónak kell megfizetnie a lerakott hulladék után) egységesen emelkedik. Az állami kukaholding utófinanszírozási rendszere miatt jelentősen eladósodott Zöld Bicske Kft. nevű szemétcég be is dobta a törülközőt és a Polgárdi központú Vertikál Zrt.-vel kötött konzorciumi megállapodástól várják, hogy stabil alapokon folytathatják tovább a működést.

Többségében szintén önkormányzati tulajdonú cégről van szó a Vertikál esetében, legnagyobb tulajdonrésszel a fideszes polgármester által irányított Polgárdi és az október óta ellenzéki Baja városa rendelkezik. Alvállalkozói pedig már Szekszárdtól Esztergomig gyűjtik és utaztatják a szemetet a hulladéktelepekig. Nem csak a bicskei szemétcég az egyetlen, amelyik a Vertikál Zrt.hez menekül a csőd elől. A fideszes vezetésű paksi önkormányzat is azt tervezi, hogy a jövőben már inkább a Vertikál Zrt.-vel kötne közszolgálati szerződést közbeszerzés nélkül, és csatlakozna a négy megye 143 települését összefogó Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási önkormányzati társuláshoz, amelynek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere az elnöke. Itt már bőven van pénz: a társulás fő feladata a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését szolgáló, bruttó 23,2 milliárd forint összegű uniós és kormányzati támogatású projekt megvalósítása.

A Vertikál Zrt. igazgatósági elnöke pedig egy igazi hulladékipari nagyágyú, hiszen Ferencz Kornél egyúttal a dunaújvárosi szemétszállító, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének tanácsadója is a kormány által megrendelt hulladékgazdálkodási stratégia elkészítésében. Ugyanakkor a kukaholdingnál is dolgozott vezérigazgatói főtanácsadóként, de a 24.hu korábbi cikke szerint az NHKV milliárdos veszteségei miatt mások mellett őt is menesztették tavaly decemberben.

Igazi kisgömböc lett a Vertikálból: a paksi önkormányzat előterjesztése szerint a cég megvásárolná a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t is. Meglehetősen kivéreztetett cégről van szó: már se saját eszközei és se saját dolgozói nincsenek, bevétele a 2017-es 418 millió forintról 2018-ban 30 millió forintra estek vissza. A kormányt pedig nem érdekli különösebben, hogy az állami kukaholdingnak még mindig nincs 2018-as beszámolója, senkit nem akarnak ezért felelősségre vonni. Viszont közben a lakosság futószalagon kapja a számlaleveleket.