A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Szakemberek szerint első körben a háztartási szelektív hulladékgyűjtésnek kell jól működnie, a kötelező betétdíjat ezt követően lehet bevezetni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tájékoztatása szerint 2014 végére fejeződik be a 830 ezer budapesti háztartás és lakóingatlan szelektív hulladéktartályokkal való ellátása, a szelektívhulladék-szigetek száma − és az ott nyújtott szolgáltatások köre − pedig addig folyamatosan csökken, az utolsó időszakban csak üvegeket fogadnak majd. A főváros uniós forráshoz jutott e célra, a hulladékszállítást az FKF végzi majd, az újrahasznosításra pedig a társasággal kell szerződést kötni, ám a rendszerbe kis részben bekapcsolódik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. is.
Közben a kormány feltett szándéka, hogy a jelenlegi önkéntes betétdíjrendszert kötelezővé tegye, ezzel is előnyben részesítve az úgynevezett többutas italcsomagolásokat. Mindez kedvező hatással lehet az eldobható pet- és üvegpalackok visszagyűjtésére, ám a magyar háztartások szelektív hulladékgyűjtési tudatossága csekély, ráadásul az italcsomagolás visszaváltása "tortúrát" jelent: a visszaváltó pontokat sokszor hajléktalanok "fogják le", a helyszín nem higiénikus, a visszaváltó pontok pedig rendszerint nehezen megközelíthetők, nem lehet mellettük parkolni és a legtöbb esetben nem is készpénzt, hanem levásárolható kupont adnak a kereskedők. Ilyen feltételek mellett a jelentős italfogyasztású háztartások az egyutas italcsomagolást − még ha azon lenne is betétdíj − inkább saját szelektív kukájukba dobnák. A "szelektív tudatosság erősödésével" ugyanakkor a háztartásokban milliárdokért elhelyezett tartályok válnak okafogyottá, vagyis a két rendszer jelen állás szerint mindenképpen üti egymást.
További kérdés, hogy a fővárosi panelházakban hogyan oldják meg a szelektív tartály használatát. Arról nincs szó, hogy itt a lakások mindegyikét méretarányos tartályokkal lássák el, a nagyméretű kukák a szemétledobóba kerülnek, a ledobó rendszerek azonban nem támogatják a szelektív hulladékgazdálkodást, az alsóbb szinteken kevésbé, a 9−10. emeleten élők azonban vélhetően erősen meggondolják, hogy lecipeljék-e a hulladékot.