A Bioscience nevű tudományos lapban hétfőn megjelent kutatás szerint a szentjánosbogár-félék fennmaradását elsősorban a természetes élőhelyük zsugorodása veszélyezteti.
Sara Lewis, a Tufts University professzora arról beszélt, a szinkronizált fényjátékukról ismert malajziai szentjánosbogaraknak a szaporodáshoz úgynevezett mangroveerdőkre van szüksége, de ezek helyére Malajziában olajpálma-ültetvényeket telepítenek.
Még meglepőbb, hogy a második legfőbb veszélyforrás, ami ezekre a teremtményekre leselkedik, az az éjszakai mesterséges fény. Ebbe beletartoznak az utcai fények és a skyglow, azaz a bizonyos felső légköri fénykibocsátással járó kémiai reakciók is. Ezek nemcsak az élőlények bioritmusát, hanem a párzási rituáléját is nagyban befolyásolják. Becslések szerint bolygónkon a szárazföld 23 százalékán van jelen éjszakánként a mesterséges fény.
A szentjánosbogár-félék populációjának csökkenésében komoly szerepet tölt be ezen túlmenően a rovarölő szerek használata és a turizmus. Japánban, Tajvanban és Malajziában a főszezonban százezrek szeretnék megcsodálni élőben az állatok fényjátékát, ami szintén negatív hatással van rájuk. Van, ahol a tömeg agyontapossa őket, máshol a motorcsónakokkal tönkre teszik az élőhelyüket. A turizmust ezért szabályozni kellene a megóvásuk érdekében - írta a CNN-re hivatkozva a Sokszínű Vidék.