Az elmúlt évek feladták a leckét a kormánynak – derült ki abból az interjúból, amit Szentkirályi Alexandra adott a Magyar Nemzetnek. Előbb a koronavírus-járvány, majd a háború nyomta rá a bélyegét a büdzsére, a számok nyelvén fogalmazva például 4000 milliárd forintot húzott ki a zsebünkből "Brüsszel", ennyivel nőtt az ország rezsiszámlája – fejtegette.

Közben pedig egyre nő az eszkaláció veszélye, erős fegyverkezés zajlik, nem látni a végét, a béke szándékát, ezért ebben a háborús időben kell most tervezni az ország pénzügyeit is.

Ha az ember látja, hogy a horizonton gyűlnek a viharfelhők, körbejárja a házat, bezárja az ablakokat, hogy ne legyen semmi baj, nincs ez másként a büdzsével sem

– válaszolta arra a kérdésre, hogy nem jelent-e felelőtlenség már most 2024-es költségvetést készíteni.

Szólt arról is, hogy a jövő évi büdzsében a korábbiaknál több pénz jut a honvédelemre, a kiadások összegét a GDP két százalékára emelik. 

Washingtoni nagykövet: Magyarország megvédi a NATO keleti szárnyát

„A magyar kormány alapvető célja, hogy védelmezze Magyarországot és állampolgárait, valamint ezzel együtt a NATO keleti szárnyát, ami különösen lényeges az ukrajnai háború fényében” – jelentette ki Magyarország egyesült államokbeli nagykövete a honvédelem napja alkalmából tartott hagyományos ünnepségen az amerikai fővárosban. Bővebben>>>

Arra a kérdésre, hogy számolnak-e azzal, hogy a jövő évben érkeznek a most még zárolt uniós források, azt válaszolta, hogy az a pénz jár Magyarországnak ezért várják, hogy a források megérkezzenek.

Ígéret-cunami, optimizmus – jól elbújtak előlünk a kohéziós pénzek

Egy évvel ezelőtt napra pontosan az a szalagcím szaladt végig a magyar sajtón, hogy az akkor még miniszterjelölt Navracsics Tibor szerint ő maga a garancia arra, hogy sikerül megállapodni az uniós forrásokról. Akkor, miniszteri meghallgatásán első ígérete az volt tavaly május 18-án, hogy körülbelül fél éven belül megszerzi az uniós pénzeket. Az ígérgetés pedig azóta is kitart, amelybe időről-időre beszállnak a kormány más szereplői is. Bővebben>>>

Szerinte nemcsak a kapott házi feladatot, de a szorgalmit is elvégezték Brüsszel felé, 

semmilyen objektív akadálya nem lehet az uniós pénzek érkezésének.

Természetesen itt egy politikai játszma zajlik - mondta, Brüsszelnek ugyanis nem tetszik Magyarország évek óta "következetesen vállalt álláspontja" számos témában.

Bízom benne, hogy nem a politikai szempontok fognak győzedelmeskedni és Magyarország megkapja a neki járó valamennyi forrást.

 

Szóba került a beszélgetésben a pedagógus-béremelés is, úgy véli, hogy a baloldali áskálódás az oka annak, hogy ez nem jut rá pénz, ugyanis azt az uniós források hivatottak biztosítani.

Mindez azért is arcátlan, mert minden juttatással együtt a baloldali képviselők havi öt-hat millió forintos fizetésekért ülnek kint az Európai Parlamentben, és az ellen lobbiznak – ezt nem mi állítjuk, ők mondják magukról –, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat és a gyermekeinket tanító pedagógusok ne kereshessenek havi nyolcszázezer forintot.

 

Arra a kérdésre, hogy  meddig lesznek érvényben az árstoppok, leszögezte, hogy 

"még maradnak" és újabb intézkedések is jönnek: júniusban indul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer.

Mindemellett nagyon szigorúan figyeli a fogyasztóvédelem az árstopos termékeket, trükközni pedig nem éri meg, mert aki kiskapukat keres, bírságot talál azok helyén. Ezek az intézkedések lejjebb viszik az élelmiszerárakat és ezzel együtt az inflációt is – fejtegette a kormányszóvivő.