Igen egyenlőtlenül változtak tavaly az átlagkeresetek Magyarországon - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) statisztikáiból.
Míg Budapesten, Pest megyében és a nyugati régióban nőttek a keresetek, a keleti országrész megyéinek többségében visszaestek, így tovább nőtt a szakadék az ország nyugati és keleti fele között.
A teljes keresetbe a rendszeres bérek és a az előző évi nem havi rendszerességű prémiumok, jutalmak, 13. havi fizetés tizenketted része tartozik.
A legnagyobb mértékű visszaesés Somogy megyében volt, ugyanis 4,4 százalékkal, bruttó 189 ezerre estek a fizetések. E dunántúli megyén kívül csak a keleti régió megyéi, vagyis Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdu-Bihar, Borsod és Békés lakói szenvedtek el 3,8 és 0,1 százalékos mértékű átlagkereset-csökkenést.
A növekedésben abszolút rekorder Tolna, ahol 13,8 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek. Vélhetően olyan cégek, üzemek települhettek a megyébe, amelyek sok embert foglalkoztatnak és az átlagnál magasabb béreket fizetnek. Tolnát Vas és Pest megye követi 7, illetve 6 százalékos emelkedéssel.
Messze a legmagasabb bruttó béreket Budapesten találni 328 ezer forinttal. A fővárost jócskán lemaradva Fejér megye és Komárom-Esztergom követi 243 és 242 ezer forinttal. Legkevesebbet Szabolcs-Szatmár Bereg (176 ezer), Békés (185 ezer) és Somogy (189 ezer) megyében keresik. Ez azt jelenti, hogy a budapesti bérek 85 százalékkal magasabbak, mint a szabolcsiak.
Az országos átlag 245 ezer forint. Ezen belül a fizikai dolgozók 166 ezer, a szellemiek pedig 325 ezer forintot keresnek, vagyis közel a dupláját.
Óriási a szakadék a nők és a férfiak között is: az előbbiek bruttó 223, utóbbiak 264 ezer forintot kapnak. Tavalyelőtthöz képest nőtt a nemek közötti bérkülönbség az NFSZ szerint. 2014-ben ugyanis a férfiak még 15 százalékkal, 2015-ben 18 százalékkal kerestek többet.