Két-három évvel ezelőtt körülbelül 7-10 ezer szexmunkás dolgozott Magyarországon, de ma már biztosan nincsenek ennyien, mert a romló gazdasági helyzet és a változatlanul rossz hazai szabályozás miatt újra tömegesen vándorolnak ki külföldre – mondta a Népszava érdeklődésére Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) elnöke.

Noha rendívül kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről van szó, egyre kevesebbet tudni róluk, mert nincs pénz átfogó felmérésre. Ennek az az oka Földi Ágnes szerint, hogy az utóbbi években egyre nehezebben jutnak pályázati pénzekhez, így mind korlátozottabbak a lehetőségeik.

A szervezet legutóbb 2019-ben készített egy nem reprezentatív, online felmérést, amelyben 202 szexmunkás válaszolt a kérdésekre. Ebből az derült ki, hogy

többségük városokban él, az átlagéletkoruk 36 év, a legfiatalabb 18, a legidősebb 64 éves, és 90 százalékuk nő.

A SZEXE elnöke szerint friss kutatás nélküli is tudható, hogy a Magyarországon 1999 óta legális prostitúció hazai szabályozásának egyik fő eleme változatlanul rossz. A kötelező vállalkozói igazolványt és havonta szükséges orvosi vizsgálatot nem kifogásolják, a türelmi zónák azonban hosszú évek óta gondot okoznak.

Az előírások szerint 2000. március 1-ig minden 50 ezer fő fölötti településen türelmi zónákat kellett volna kijelölnie az önkormányzatnak, de ez, egy-két kivételtől eltekintve, sehol nem történt meg.

„A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a prostitúció »tömeges megjelenése esetén« létre kell hozni kijelölt területeket. Igen ám, de mi számít tömegesnek? Öt szexmunkás már tömegnek számít? Vagy tíz? Mivel ez nincs meghatározva, az önkormányzatok inkább mulasztásos törvénysértést követnek el, mivel nem kockáztatnak szavazatvesztést türelmi zóna kijelölésével” – foglalta össze a fő problémát Földi Ágnes.

A védett területek kérdése sem oldódott meg az évek alatt. Oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények, templomok, rendőrségi épületek 300 méteres sugarú körében tiltott a prostitúció, ahogy a főutaktól számított 50 méteres, az autópályáktól mért 100 méteres sávban is. Ha ilyen helyeken dolgozik egy szexmunkás, szabálysértést követ el, csakhogy sem ők, sem a rendőrök nem méricskélik, hol legális és hol illegális álldogálni.

Hol lehet legálisan szexszolgáltatást nyújtani?

A rendőrség adatai szerint 2021-ben 18, 2022-ben 24 eljárás indult azért, mert valaki szexuális szolgáltatást kínált védett övezetben. Idén júliusig 16 ilyen eset volt. Tiltott kéjelgésért – ebben a kategóriába is besorolható a védett övezetek tilalmának megszegése vagy az orvosi vizsgálat elmulasztása – 2022-ben 1237 eljárás indult, idén júliusig pedig 1198. 2023 júliusáig prostitúció miatt 18 személyt ítéltek összesen 303 nap elzárásra.

További gondot okoz, hogy nem csak az utcán dolgozók kockáztatnak büntetést, hanem azok is, akik interneten hirdetik magukat.

Földi Ágnes szerint ma már a szexmunkások 95 százaléka így talál kuncsaftokat, de így sem könnyű a szabályoknak megfelelni. Hivatalosan szexuális szolgálatatást csak saját ingatlanban lehet nyújtani, vagy bérleményben. Kevésbé jellemző az, hogy a testéből él az, akinek már van saját lakása.

A bérlemény azonban ingoványos terep.

Az, aki szexmunkára adja bérbe a lakását, a törvény szerint az üzletszerű kéjelgés elősegítőnek számít, ami egytől három évig tartó börtön büntetéssel sújtható. Ez alól csak az képez kivételt, ha a bérbeadó nem tud a tevékenységről.