Riasztó statisztikai adatokról számoltak be a nők elleni erőszak megszüntetésének a világnapján egy sajtótájékoztatón. Magyarországon 611 válaszadó közül 364 közvetlenül tapasztalta a szexuális zaklatás legalább egy formáját jelenlegi munkahelyén, mondta Sebestyén Andrea, aki a Friedrich Ebert Stiftung felkérésére, a Central European Labour Studies Institute szakmai vezetésével készítette el az országjelentést.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint is minden harmadik nő életében egyszer fizikai vagy szexuális erőszak áldozat lesz, a 17 év feletti nők 30 százaléka tapasztal valamilyen erőszakot. 

Nem mernek róla beszélni

A zaklatás után nagyon kevesen fordultak vezetőhöz, vagy olyan szervhez, aki az ügy kivizsgálására hivatott a cégen belül.

A válaszadók leggyakrabban a  szexuális zaklatás  alábbi három formájával találkoztak: 

Kapcsolódó

  • nemkívánatos szexuális tartalmú vagy sértő megjegyzésekkel;
  • nemkívánatos vagy kínos bámulással;
  • és a nem kívánt fizikai érintkezéssel, közelséggel. 

Egy zaklatással átitatott munkahelyi légkör az nem egészséges, ugyanakkor mostoha ez a terület, fogalmazott a kutató. A válaszokból kiderül, hogy hatalmas szakadék van a határsértő magatartás és a jogi segítség között.

Az áldozatok leggyakrabban a HR-esekhez fordulnak, pedig nem feltétlenül ez a jó irány

– válaszolta az Economxnak Sebestyén Andrea. 

Azt mondta a kutató, hogy az áldozatoknak a munkahelyi hierarchiába olyan személyt kellene megtalálni, akinek bejárása van a vezérigazgatóhoz. De vannak cégek, ahol egy zöld számot tartanak fenn, az ehhez hasonló problémák kezelésére, és van olyan külföldi példa is, ahol munkahelyi ombudsmanokat is meg lehet keresni ilyen ügyekkel.

Az adatok azt is mutatják, hogy a  válaszadók között magas arányban vannak olyanok, akiknek egyáltalán nincs tapasztalata ezen a területen, tehát a válaszadók jelentős része még soha nem találkozott a zaklatás semmilyen formájával. 

Az a tény, hogy a válaszadók több mint 50 százaléka arról számolt be, hogy a 11 formából 8-at soha nem tapasztalt, arra utal, hogy a szexuális zaklatás nem mondható általánosnak a munkahelyeken, és hogy az egyének széttartó tapasztalatokkal rendelkeznek. A zaklatás alábbi két formája: zsarolás vagy kényszerítő jellegű zaklatás és szexuális aktusra való felajánlás vagy felkérés – az, amivel nagyon ritkán találkoznak a munkavállalók, derül ki a tanulmányból. Ez azt jelzi, hogy bár a szexuális zaklatás különböző formái jelen vannak változó gyakorisággal, a megkérdezett csoport körében a súlyosabb magatartások elvétve fordulnak elő. 

A friss kutatás eredményei egyébként hasonlóságot mutatnak az IDEA Kutatóintézet egyetlen, 2018-ban készült, Magyarországra összpontosító tanulmányának eredményeivel is. Abban a tanulmányban a nem kívánt fizikai kontaktus, konkrétan a kéz lábra helyezése magas százalékot képviselt (71 százalék), mint például a szexuális jellegű cselekmények, kapcsolódások kérése (94 százalék). A bámulás is gyakori volt (45 százalék), konkrétan a női mellek bámulása. A szexista viccek mesélését és a nőkre való fütyülést szintén gyakran tekintették szexuális zaklatásnak. A IDEA felmérését 651 női szakszervezeti tag töltötte ki. Bár a válaszadók 62 százaléka nem tapasztalt erőszakot a munkahelyén, azok közül, akik viszont igen 24 százalék nem jelentette azt, s csupán 14 százalék vette a bátorságot arra, hogy beszéljen a megéltekről. 

Érdekes adat, hogy a válaszadók 77 százaléka fél a negatív következményektől, 48 százalék szerint nem hinnének neki, 47 százalék hiányolja a támogató munkahelyi környezetet, 30 százalék szerint nincs elegendő információja a jelentéstételi folyamatról, míg 19 százalék korábban a munkahelyén történt nem megfelelő módon kezelt esetek tapasztalása miatt marad passzív.

Több a férfi zaklató

A válaszadók jelentős többsége a zaklatás elsődleges elkövetőjeként férfi munkatársat jelölt meg. Ezzel szemben csak 16,11 százalék jelölt meg női kollégát. 

A válaszadók közel negyede férfi vezetőket, míg női vezetőket csak 6  százalék azonosított. Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szexuális zaklatási forgatókönyvekben az azonosított elkövetők között túlnyomórészt férfiak vannak jelen. 

Az is kiderült a jelentésből, hogy az áldozatok viszonylag magas aránya (42 százalék) nem tett semmilyen lépést a szexuális zaklatás megélését követően.

A zaklatás után a válaszadók többsége kényelmetlenül érezte magát és elidegenedett a kollégáktól. 13 százalék fontolgatta, hogy elhagyja a munkahelyét, és hasonlóan sokan számoltak be koncentrációs nehézségekről, teljesítmény csökkenésről. Voltak akik, féltek munkába menni, és voltak, akik depressziós tünetektől szenvedtek, pszichés panaszaik voltak.

Összességében az eredmények azt tükrözik, hogy a szexuális zaklatásról szóló bejelentések jelentős hiányosságokra mutatnak rá. Egyrészt a szervezeteknek javítani kell a panaszkezelési eljárásokon, és fokozni kell az elszámoltathatóságot a biztonságosabb munkahelyi környezet elősegítése érdekében. Valamint a jogszabályi környezet is változtatásért kiált, emelte ki Sebestyén Andrea.

A kutatás eredményei alapján, arra a kérdésre, hogy mi követte a szexuális zaklatás bejelentését, 63 válaszból 57,14 százalék az mondta, hogy nem történt semmilyen intézkedés. Negyedüknél a zaklatás megszűnt.

Mindössze 9,52 százalék számolt be arról, hogy a panaszát kivizsgálták. 

Nagyon kevés esetben történt bármilyen szankció, az elkövetőkkel szemben, beleértve az elbocsátásokat vagy fegyelmi intézkedéseket is. Ez aggályokat vet fel az elszámoltathatósággal és a szervezet elkötelezettségével kapcsolatban, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Nulla tolerancia van a szexuális zaklatások terén

– hívta fel a figyelmet Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozatának vezetője.

Problémaként említette, hogy egyedül Magyarország nem ratifikálta az isztambuli egyezményt. Arra is felhívta a figyelmet, nincs olyan munkavállalói szerződés, amiben az szerepelne, hogy a zaklatás része a fizetésnek, és a munkavállalónak bármit el kellene tűrnie. Hercegh Mária szerint, a me too mozgalom felnyitotta az emberek szemét, elkezdtünk a tabutémákról beszélni.

A felmérés és az interjúk eredményei is azt mutatják, hogy a  munkahelyi szexuális zaklatáshoz való hozzáállással kapcsolatban általános az elégedetlenség. A cégek számára azt javasolják, hogy hozzanak létre workshopokat, legyenek platformok, a munkahelyi zaklatás témájáról is ugyan úgy beszéljenek a munkavállalókkal, mint a mentális egészségről vagy a munka-magánélet egyensúlyáról, mondta Sebestyén Andrea.

A kutatásról

A Friedrich Ebert Stiftung felkérésére, a Central European Labour Studies Institute szakmai vezetésével készült el a felmérés. A kutatásban hat ország vett részt: Horvátország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és Magyarország. A kutatás a munkahelyi nemkívánatos, határsértő viselkedések, magatartások közül kifejezetten a szexuális zaklatásra összpontosított. Összesen 759-en online töltötték ki az online kérdőívet; a válaszadók 64,38 százaléka nő, 34,01 százaléka pedig férfi volt. A kutatást 2024. júniusa és augusztusa között készítették, több szervezet kérésére októberben újra nyitották a kérdőívet. Az októberi adatokat még nem tartalmazza a felmérés. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található: http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.