Az MNB ezzel a döntéssel a január óta tartó trend ért véget. Elemzők a kamatdöntés követő kommentárokban megjegyezték, hogy a monetáris tanács ebben a felállásban most döntött először, hiszen négy tag mandátuma járt le idén év elején.
Az azóta eltelt időszak arra mutatott rá, hogy az új tagok továbbra is rendkívül óvatosak a kommunikációval és monetáris politikával kapcsolatban és az utóbbi hónapokban kamatemelési szándékot lényegében csak a "régi" tagok részéről láttunk - jegyezi meg az Equilor elemzése.
A jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, mivel az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek egyelőre nincs. A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere, a szavazatok megoszlása és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül - véli Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.
Az Equilor szakembere ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a bóvli kategóriába kerülésünket követően fokozódtak a kamatemelési várakozások, mivel a forint is gyengülésnek indult és az állampapírpiacon is az eladók vették át a stafétát. Mindeddig a jegybank verbális intervencióval és esetlegesen piaci forintvételekkel menedzselte az EUR/HUF-árfolyamot, bár ez utóbbiról nagyon nehéz pontos információt szerezni és a jegybanknak sem érdeke, hogy ezzel kapcsolatban információt csepegtessen.
A befektetési cég szerint a piaci szereplők 2-3 hónapos horizonton 100-125 bázispont kamatemeléssel kalkulálnak. Amennyiben felfelé módosulnak a várakozások, az a forint erősödését hozná, viszont a kötvény- és részvénypiacot kellemetlenül érintené.
Nem volt olyan egyértelmű
Nem volt egyszerű megjósolni a monetáris tanács döntését, mivel a testület ebben az összetételben még nem nyúlt a kamatokhoz - kommentálta az MNB döntését Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az MNB legutóbbi közleménye, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, ijesztően köldöknézősre sikeredett, így volt veszélye annak, hogy az ott megfogalmazott, fokozatos szigorításról szóló ígéretüket végül nem váltják be - tette hozzá a szakember, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a jegybank nagyjából a többségi várakozásoknak megfelelően változtatta a kamatot.
Duronelly szerint hazánk rossz megítélése ennél magasabb kamatszintet is indokolna, ezért a következőkben további emelésekre is lehet számítani. A szakember aggasztónak nevezte, hogy a hazai devizafinanszírozás feltételei egyre rosszabbak, a magyar bankrendszer devizaigényét már csak az irányadó európai bankközi kamatok felett 300 bázisponttal lehet kielégíteni. Amennyiben ez a finanszírozási krízis nem enyhül, akkor a továbbiakban még akár 100-150 bázispontos emelés sem kizárt - véli a befektetési szakember.
További kamatemelések jöhetnek
Az MNB döntését Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az elmúlt időszakban tapasztalható jelentős mértékű forintgyengülés, a rendszerszintű és stabilitási kockázatok meredek emelkedése, valamint az ország leminősítése tették szükségessé. A kamatemelést a forintgyengülés inflációs hatása önmagában is indokolhatja - jegyezte meg az elemző.
Suppan a jegybankelnök sajtótájékoztatója előtt azt valószínűsítette, hogy a magas szintű kockázatok fennmaradása esetén további szigorításra figyelmeztethet. Ennek elkerüléséhez mind a hazai, mind a külső - elsősorban az euró-övezeti adósságválságból eredő - kockázatok mérséklődésére lenne szükség.
Suppan szerint amennyiben a kormány sikeres tárgyalásokat folytat az IMF-fel egy védőháló kialakításában, a hazai eredetű kockázatok növekedése megállíthatónak tűnik, így az MNB feltehetően a szigorú kommunikáció mellett a kivárásra rendezkedhet be, ezért alapesetben a Takarékbank nem számít további kamatemelésre.
Amennyiben a külső eredetű kockázatok sem erősödnek tovább, a jelenlegi kamatemelés lehorgonyozhatja a piaci várakozásokat, amelyek további kamatemelést áraztak be. Ugyanakkor a Takarékbank elemzői sem zárták ki a további kamatemeléseket. A kamatok csökkentése legkorábban jövő év második felében következhet be abban az esetben, ha addigra a belső, illetve külső kockázatok érdemben enyhülnek - véli Suppan.
Erőteljes jelzés a jegybanktól
A magyar jegybank a keddi fél százalékpontos kamatemeléssel valószínűleg "erőteljesen" jelezni kívánta, hogy szükség esetén készen áll a cselekvésre - értékelték a konszenzusnak megfelelő mértékű kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki a keddi kamatdöntő ülés előtt óvatosabb, negyed százalékpontos emelést sem tartott kizártnak - a jegybanki döntés után úgy vélte, az MNB monetáris testületét "egyértelműen" a forintra nehezedő nyomás aggasztja, és ezért tartotta szükségesnek, hogy a piacoknak szánt erőteljes jelzéssel demonstrálja cselekvési készségét.
Az RBS vezető londoni elemzője szerint a fél százalékpontos emelés valószínűleg kompromisszumos megoldásnak tekinthető, legalábbis a 2008 őszén végrehajtott agresszív - 3 százalékpontos - forintvédelmi célú emeléssel összevetve.
Újabb időnyerésről van szó?
Timothy Ash szerint a keddi MNB-kamatemelés jó eséllyel a monetáris testület "galambjai" szerint is alkalmas arra, hogy "időt nyerjen" a kormány számára a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokhoz.
A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzőinek keddi előrejelzése szerint ugyanakkor az IMF-megállapodás csökkenteni fogja a további leminősítések kockázatát, és ez elősegítheti a forint visszaerősödését.
A ház ennek alapján azt jósolja, hogy az MNB 2012 közepétől ismét kamatcsökkentésbe kezd. A BNP Paribas távlati előrejelzése az, hogy a jövő év első negyedében az MNB-alapkamat 6,75 százalékon tetőzik, a második negyedévben 6,50 százalékra süllyed vissza, és 2012 végén 6,25 százalék lesz. A cég elemzői kedden azt jósolták, hogy a magyar jegybanki alapkamat 2013-ban 5,75 százalékra süllyed tovább.