Jusztin Valéria, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) vezető tervezője előadásában kifejtette: a kohéziós politika abban változatlan, hogy Magyarország továbbra is kedvezményezett; a versenyképességi kategóriába került közép-magyarországi régió kivételével valamennyi megye a konvergencia kategóriába került, ami azt jelenti, hogy több fejlesztési forrást kap, és magasabb lesz a támogatási intenzitása. Elmondta: Magyarország körülbelül 7 ezer milliárd forintból fejleszthet a következő hét évben, az EU pedig 11 cél mentén képzeli el a források felhasználását.
Példaként említette, hogy az uniónak továbbra is célja a közlekedési feltételek javítása, de míg 2007-2013 között komoly forrásokat kapott az alacsonyabb rendű utak fejlesztése, addig 2014 után az EU a nagyobb fejlesztéseket részesítené előnyben, így a nemzetközi közúti elérhetőség javítását, illetve közútról vasútra terelné a fejlesztési forrásokat.
Magyarország számára ugyanolyan fontos lenne az alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztése, a települési összekötő utak megépítése, ezért az utóbbi fél évben komoly egyeztetés zajlik erről - mondta, hozzátéve: egyelőre a turizmus is "kakukktojás".
Az EU elsődleges álláspontja ugyanis az volt, hogy önmagában a turizmust, mint célt, a szálláshelyteremtést, a vendéglátásban működő vállalkozásokat nem szeretné támogatni, ebben már sikerült elmozdulást elérni - közölte.
Jusztin Valéria beszámolt arról is, hogy a magyar kormány számára 2020-ig legfontosabb a gazdasági növekedés ösztönzése és a foglalkoztatás bővítése lesz, erre fordítható a 7 ezer milliárd forint 60 százaléka.
A konferencián Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója elmondta: a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program mintegy 1300 milliárd forinttal számol, a fejlesztések között pedig az állattenyésztést, a kézi munka igényes ágazatokat, a vízgazdálkodást és az élelmiszergazdaságot nevezte meg kiemelt területként.