A külügyi, az európai ügyi és a gazdasági bizottságnak, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai közösen hallgatták meg a jelöltet a Parlamentben, az expozé után több mint egy órán át tartott a meghallgatás.

A bizottsági tagok közül többen is felvetették a paksi atomerőmű-bővítés és az energiabiztonság kérdését, amelyek ügyében a miniszterjelölt kijelentette: a paksi beruházást a magyar energiabiztonság egyik fontos sarokkövének tartja, ezért nem kell felülbírálni az erről hozott döntést. Az ukrajnai válság világosan rámutatott: az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás az energiabiztonság. A legjobb diverzifikációs eszköz a Nabucco-projekt lett volna - folytatta -, de az kudarcra lett ítélve, s bár a Déli Áramlat gázvezeték a forrásokat nem diverzifikálja, az útvonalakat igen.

A keleti nyitás politikáját is több ellenzéki kérdező szóba hozta - többnyire kritikusan, de például a DK-s színekben politizáló független Oláh Lajos pozitívan nyilatkozott róla -, Szijjártó pedig ezekre válaszul megismételte: az ország gazdaságának két lábon kell állnia, ezért folytatják a keleti nyitást.

Clintonnak amerikai vállalatvezetőket kellett volna kérdeznie

Az Együtt-PM-es független képviselő Szelényi Zsuzsanna egyebek mellett az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügyére kérdezett rá, amellyel kapcsolatban Szijjártó azt mondta: minden lépésben a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően jártak el.

Szelényi felvetette emellett Bill Clinton volt amerikai elnöknek Orbán Viktor miniszterelnökre tett kritikus megjegyzéseit, amire a külgazdasági és külügyminiszter-jelölt úgy válaszolt: akik informálták, "alaposan átverték" Clintont, inkább meg kellett volna keresnie azokat az amerikai vállalatvezetőket, akiknek a cége jelen van Magyarországon, mert a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok története sikertörténet.

A jobbikos Bana Tibornak a kormány afrikai és latin-amerikai külgazdasági terveit firtató kérdésére azt felelte: mivel mindkét térség a dinamikus bővülés jegyeit mutatja, fontos, hogy Magyarország jelen legyen a világ ezen részein.

Fel kell vállalni a konfliktusokat

Szintén a jobbikos politikus felvetésére az európai uniós vitákat érintő kérdésre Szijjártó megerősítette azt a kormányzati álláspontot, amely szerint ahol fel kell vállalni a konfliktusokat, ott a magyar kabinet felvállalja, ahol viszont meg kell állapodni, ott megköti a megegyezéseket.

A külügyi bizottságot vezető fideszes Németh Zsolt és a szocialista Kiss László is szólt a tallinni magyar nagykövetség bezárásáról. Reagálásában Szijjártó közölte: valóban új helyzet állt elő azóta, hogy megszületett a döntés a külképviselet bezárásáról, ezért érdemes bizonyos kérdéseket újragondolni, és ezt meg is teszik.

Állampolgársággal való visszaélések: egy-egy esetből nem kell negatív képet festeni

Szijjártó a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Szabolcs Attila (Fidesz) kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére közölte: ha vannak is visszaélések, azokat egyesével kell kivizsgálni, és egy-egy esetből nem kell negatív képet festeni a teljes intézményről.

Az MSZP-s Kiss László érdeklődésére a miniszterjelölt a magyar-szlovák kapcsolatokat illetően kifejtette: a hatékony kapcsolatépítéshez fontosak a közös sikerek, ezért lényeges, hogy Szlovákiával is legyenek közös sikereink elsősorban a gazdaságban és az energetikában, mert ezek adnak terepet ahhoz, hogy a nehéz kérdéseket is a siker reményével vitassák meg. Azt is jelezte, hogy tárcavezetőként rendszeresen szeretne konzultálni a parlamenti pártok képviselőivel külpolitikai kérdésekben.

Mehet

Szijjártó kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a külügyi bizottság 3 nem ellenében 5 igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig 10 igen szavazattal támogatta.

A jobbikos Bana Tibor az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja azért nem támogatta Szijjártó miniszteri kinevezését, mert bár láttak pozitív elemeket a kormány külpolitikájában - például a keleti nyitásban -, de csak a szavak szintjén látják megjelenni a határozott nemzeti érdekképviseletet.

Az LMP szerint Szijjártó miniszteri kinevezésétől nem Magyarország függetlenségének erősödése, hanem a kiszolgáltatottság növekedése várható. Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője szombati közleményében úgy foglalt állást, hogy nem várható javulás sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkájában, sem Magyarország érdekeinek képviseletében vagy az ország megítélésében Navracsics Tibor távozását követően sem. Szerinte a diplomáciai képviseletek helyét kereskedelmi kirendeltségek vették át, amelyeknek a feladata nem az érdekképviselet, hanem a pénzfelhajtás, és ennek a folyamatnak az erősödése várható Szijjártó kinevezésével.

A miniszterjelöltet szombaton hallgatták meg az illetékes parlamenti bizottságok és támogatták kinevezését.Pénteken jelentették be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártó Pétert, a tárca eddigi parlamenti államtitkárát javasolja külgazdasági és külügyminiszterré kinevezni, miután Navracsics Tibor uniós biztossá jelölése miatt lemondott miniszteri megbízatásáról.