Magyarország összeállított egy listát olyan vállalkozási lehetőségekről, amelyekben a kormány szívesen látná azeri üzletemberek részvételét. A projektek összértéke 150 millió dollár (33,3 milliárd forint).

Az ajánlatot az azeri-magyar kormányközi bizottság gazdaság fórumán terjesztette elő Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a testület magyar társelnöke - jelentette az azernews.az hírportál.

A politikus nyilatkozatából kiderült, hogy a kaukázusi régió csupán 12 százalékkal részesedik a magyar exportból. Budapest 2018-ra harmadával akarja növelni a Nyugat-Európán kívüli országokba irányuló magyar kivitelt, amiben ennek a régiónak, ezen belül Azerbajdzsánnak kiemelt szerepet szán.

Az elmúlt évben magyar adatok szerint 27 százalékkal, azeri számítás szerint 40 százalékkal ugrott meg a két ország közti külkereskedelmi forgalom. Az államtitkár szerint az Exim Bank kész további forrásokat biztosítani nagy azeri projektek finanszírozásához.

Örvendetes

Shahin Mustafajev, azeri gazdasági és ipari miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felek 30 megállapodást írtak alá a legkülönbözőbb gazdasági területekkel összefüggésben. Mindkét fél kiemelte, hogy örvendetesen nő az egymás állampolgárainak adott vízumok száma. Az üzleti fórumon egyébként 150 vállalat képviseltette magát.

Az azeri-magyar kapcsolatok azt követően indultak fejlődésnek, hogy a magyar kormány 2012-ben kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarov katonatisztet, aki baltával megölte örmény kollégáját, Gurgen Marganjánt. A két tiszt a NATO nyelvi képzésén vett részt Budapesten. Safarovot hazájában hősként fogadták, és elnöki kegyelmet kapott. Örményország tiltakozott a lépés ellen, és felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.