A tavalyi kihívásokat idén a "zsarolások" váltották fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat "büszkén és bátran" utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó.

Az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonság biztosítását, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta. A bevándorlási válság idén is napirenden marad, minden elemzés szerint növekedni fog a kontinensre háruló nyomás. A legvisszafogottabb becslések szerint is 30-35 millió olyan ember van Európa déli, délkeleti szomszédságában, aki viszonylag könnyen dönthet úgy, hogy megindul Európa felé. Úgy látja, továbbra is komoly viták lesznek a megoldási javaslatokról.

A régió energiabiztonságáról elmondta: ez nemcsak Közép-Európa felelőssége és érdeke, hanem egész Európáé. Ha a romániai fekete-tengeri gázmezők kitermelése megkezdődik és megvalósul a magyar-román interkonnektor, újabb forrás nyílik meg Magyarország előtt. Paks is napirenden lesz, de Magyarország úgy jár el, mint mindenki más, aki atomerőművet épített az elmúlt időben, és az ország nem hajlandó lemondani erről a lehetőségről azért, mert egyesek gazdasági okokból próbálják folyamatosan fékezni a beruházást. Soha nem látott küzdelem zajlik a beruházásokért és az exportlehetőségekért, ezért a nagykövetektől még hatékonyabb és dinamikusabb munkát kér ezen a téren.

Az ukrajnai helyzetről úgy vélte, Európa érdeke, hogy az EU és Oroszország közötti pragmatikus párbeszéd újra meginduljon és hosszú távon ne lehetetlenüljön el. A szankciókról beszélni kell, és bár a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, figyelembe kell venni, hogy a szankciók milyen károkat okoznak a magyar és az európai gazdaságoknak. A magyar külpolitika átalakításával gazdasági fókuszú politika jött létre, és 2015 volt az első év, amikor egész évben az új struktúra alapján tevékenykedtek. A tavalyi adatok kifejezetten biztatók, egyebek mellett minden idők legmagasabb exportját és külkereskedelmi többletét érték el. A keleti és déli nyitás politikáját nem az európai és a transzatlanti kapcsolatok rovására igyekeznek megvalósítani, de érdemes a tradicionális nyugati piacok fejlesztése mellett ezekre az irányokra is energiát összpontosítani. Ennek már meg is vannak az eredményei, a beruházó országok között a 4-5-6. helyen kínai, japán és indiai vállalatok beruházásai szerepelnek.

2015-ben hat külképviselet nyitásáról döntöttek, ezek közül kettő - Taskentben és Addisz-Abebában - már megkezdte működését, a többit idén végigviszik. Vannak javaslatok a latin-amerikai képviselői hálózat bővítésére is. Gyorsabbak és nagyobb horderejűek a változások a világban, mint korábban, ezért a nagyköveti kar komoly kiállására és munkájára volt szükség, hogy sikeres külpolitikát lehessen megvalósítani e példátlan körülmények között. A miniszter megköszönte a misszióvezetők helytállását, azt, hogy a magyar külpolitikát sikerre tudták vinni.