"Nem lehet kétséges, hogy minden - beleértve a beruházásokat - a tervnek és a meghatározott határidőknek megfelelőnek valósul meg" - mondta Szijjártó Péter azután, hogy Ausztria hivatalosan is bírósági eljárást kezdeményezett a paksi atomerőmű bővítése miatt az Európai Bíróságnál.

Korábban már elhárult egy akadály a beruházás elől: az Európai Bizottság 2014 óta vizsgálta a magyar-orosz projektet. Végül elfogadta az Orbán-kormány érvelését arról, hogy azért nem írtak ki nemzetközi tendert, mert az eredeti létesítményt is a Roszatom építette, így más nem is lenne képes a végrehajtásra. Az uniós döntőszerv végül arra kötelezte a kormányt, hogy a kivitelezési munkáknál írjon ki nemzetközi pályázatokat, hogy külföldi beszállítók is részt vehessenek a beruházásban. Emiatt már sokak szerint késésben voltak a munkálatok, de várható volt az osztrákok által indított jogi eljárás: októberben bejelentették a szándékukat.

Kapcsolódó

Szijjártónak ezért kellett megerősítenie, hogy minden a legnagyobb rendben van: az osztrák kormány vitatja ugyan a beruházásokkal kapcsolatos európai bizottsági döntést, de ennek az ütemtervre nem lesz hatása, és minden az eredeti terv szerint halad.

A norvégiai Tromsö városában egy konferencián részt vevő külügyminisztert az orosz hírügynökség megkérdezte az ukrajnai oktatási törvényről is. Erre reagálva Szijjártó Péter elmondta, Budapest különböző szinteken, következetesen fel fogja vetni az ukrajnai kisebbségi jogok érvényesítésének a kérdését, és kész erről párbeszédet folytatni Kijevvel.

Egy jogi elvre is hivatkozott ennek kapcsán, amely kimondja, hogy a kisebbségeket nem szabad megfosztani a már megszerzett jogaiktól. "Ebben a vonatkozásban az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény nemcsak Ukrajna és Magyarország kétoldalú szerződéseit sérti, hanem az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács és az ENSZ égisze alatt kötött többoldalú szerződéseket is. Következetesen fel fogjuk vetni ezt a kérdést az említett szervezetek találkozóin" - mondta Szijjártó Péter.

"Készek vagyunk emellett konzultálni az ukrán kormánnyal, és ahogyan a Velencei Bizottság is rámutatott, az adott esetben a legjobb lenne az ukrán törvény megfelelő cikkének a módosítása" - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

A Petro Porosenko ukrán elnök által tavaly szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

A Velencei Bizottság december közepén tette közzé állásfoglalását a törvényről. Eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

A fotó forrása: MVM Paks/atomeromu.hu.